Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kovács Melinda: Eger város címer- és pecséthasználata • 5

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK

Eger város címer- és pecséthasználata

Magyarország történetében tudatos várospolitikáról, városalapításokról IV. Béla óta lehet beszélni. Az uralkodók privilégiumok adományozásával igyekeztek őket erősíteni. A legnagyobb engedmény az önkormányzat, az autonómia volt. Az írásbeliség fejlődésével párhuzamosan kifejlődött az írások hitelesítésében az autentikus pecsét fogalma. így jelent meg a városok életében a pecsét szükségessége.1

Kezdetben a városok többnyire a védőszent alakját (Újbánya, Podolin, Szond, Fiume, Munkács, Nagyszombat stb.) vagy a város jellegére utaló tárgyat alkalmaztak pecsétjeiken. Gyakori volt a vár (Sopron, Kolozsvár, Zágráb, Székes- fehérvár, Pest, Raguza), a fal, a torony (Selmec, Újlak, Pécs, Vízakna, Bécsújhely, Sztenicsna, Bács, Kalocsa, Kaprina, Léva, Vasvár, Alsó-Zdenec) ábrázolás. A város és vár ábrázolás közötti átmenetet jelenti Esztergom pecsétje.

Vannak városi pecsétek, amelyek az ország címerét vagy annak részeit ábrázolják (vágások: Esztergom, Buda, Besztercebánya, Körmöcbánya; kettőskereszt: Lőcse, Zólyom, Zsolna, Cseszte, Szakolca).

Előfordult, hogy foglalkozásra utaló jeleket véstek a pecsétre (Csetnek: kalapács, fogó, üllő; Lőcse: vakolókanál; Bakabánya, Telkibánya, Nagybánya, Felsőbánya: bányász; Bélabánya, Rozsnyó, Igló, Libetbánya: kalapács, csákány, Gölnic, Jolsva, Nagyrőce: kalapács, véső).

A városok esetében is lehet beszélő pecséteket találni (Kecskemét, Rozsnyó, Pécs, Brassó).

Néhány esetben általános heraldikai jelek találhatók a pecsétképen (Beregszász, Gara: oroszlán; Szeged: sas; Miskolc, Várad: emberfő stb.).2

Városi címerekről csak a XIV. század második felétől, a XV. századtól beszélhetünk. Ekkorra kristályosodott ki az uralkodó címeradományozási joga.

1 Darvasy 6.

2 Darvasy 15-30.

5