Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sztahó Eszter Ildikó: A XIX–XX. századi gyöngyösi nőegyletek felépítése alapszabályaik tükrében • 51
országi Zsidók Szövetsége veszi kezelésbe. A szövetség felett a felügyeletet a belügyminiszter gyakorolja.46 A háború alatt a legtöbb egyesület beszüntette működését, a háború után pedig már nem is volt lehetőségük továbbfolytatni tevékenységüket. 1946-ban a belügyminiszter feloszlatta a katolikus egyházakhoz kötődő egyesületek többségét. Minden egylet saját közgyűlésén (alakuló közgyűlésen) megszavazott alapszabály szerint kezdte meg működését. Az alapszabályokat egy központilag kialakított minta alapján állították össze az egylet szervezői. Az alapszabályokról általánosságban elmondható, hogy formailag meghatározott sémát követtek, azonos részeik a következők: az egylet neve, működésének székhelye, célja, tagjai, vagyona, az egyleti tagok jogai és kötelezettségei, az egylet szervezeti felépítése: vezetőség és tisztségviselők, választmány, közgyűlés, az egylet feloszlatása, az alapszabály keltezése, belügyminisztériumi láttamozás. Az alapszabályok az évek múlásával egyre kidolgozottabbak lettek (alkalmazkodva az előírásokhoz), több információt hordoztak az egylet felépítéséről és precízebb megfogalmazásokat tartalmaztak. Az egyesületek alapszabály alapján történő megismerésének egyik legjobb módja, ha megvizsgáljuk, hogy milyen célt kívántak munkájukkal szolgálni, ezért a gyöngyösi nőegyleteket az alapszabályokban rögzített céljuk szerint három csoportba soroltuk. Az első csoportba tartozik a Jótékony Nőegylet, az Izraelita Jótékony Nőegylet és a Szent Vince Szeretethölgyei Egyesületeinek Gyöngyösi Csoportja. Ezek az egyletek a szegények, betegek és árvák támogatását tartották a legfontosabb feladatuknak. A Jótékony Nőegylet alapszabályban rögzített célja: nem- és valláskülönbség nélkül a munkaképtelen szegények, özvegyek és tíz év alatti árvák gyámolítása, a vallási, erkölcsi közéletben legszükségesebb ismeretekre történő oktatása volt.47 Az Izraelita Jótékony Nőegylet legfontosabb célja pedig a „ helybeli házi különösen nőnemű szegények segélyezése. Kiváló tekintettel a betegek, keresetképtelenek, gyermekágyasok, özvegyek és árvákra. ”48 Elsősorban a nőknek, de a rászoruló férfiaknak is segítséget nyújtott az egylet. A helybéli megjelölés arra vonatkozott, hogy az egylet hatóköre leginkább Gyöngyös város területére terjedt ki, így elsődlegesen a város szegényeit kívánta támogatni. Az egylet céljai között szerepelt a szegény sorsú árvák támogatása, valamint árvák és özvegyek részére „menház” felállításának és fenntartásának terve is, amelyben az egylet igazgatói választmánya által felvett árvák 13. életévük betöltéséig maradhattak volna.49 Az 1911-ben módosított alapszabályban 46 Rendeletek Tára 1944 1. 461^*64. 47 HMLIV-414 3. rsz. 5. 48HML IV-414 3. rsz. 14. 49 HML IV-414 3. rsz. 14. 58
