Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sztahó Eszter Ildikó: A XIX–XX. századi gyöngyösi nőegyletek felépítése alapszabályaik tükrében • 51
hogy minden nőnek, ki egy ily egylet tagja, szükséges volna egyszersmind ennek munkálataiban is részt venni; korántsem (...) a saját házával nagyon elfoglalt nő (...) az egyletet anyagilag gyámolítja és pártolja. ”14 15 Kiemelte az egyesületek szerepét a társadalmi és vallási előítéletek leküzdésében: „...a nőegyleteknél sem a szervezési, sem a működési körre vonatkozólag valláskülönbségnek létezni nem szabad, mert az sem a kor szellemével, sem a felebaráti szeretettel meg nem „15 egyez. Burucs Kornélia és Kéri Katalin is kiemeli, hogy a XIX. század második felében alakult nőegyletek - az általam vizsgált egyletek fele -kimondottan a nők sajátos problémáira választ kereső, főleg felekezetenként (katolikus, református, zsidó) szerveződtek, nagyrészt jótékonykodással foglalkoztak, és gyakorta valamely vallásfelekezet hölgytagjait tömörítették.16 A később létrejött nőegyleteknél már más a helyzet. A XX. században alapított gyöngyösi nőegyletek közül több - országos mintát követve - már politikai célokat is megfogalmazott. Tóth Árpád hangsúlyozza, hogy a vidéki nőegyletek többsége kezdetben a zsidóság körében alakult meg.17 Komáromy Lajos pedig egyenesen a Pesti Izraelita Nőegyletet és általában a zsidó közösséget állította példaként a jótékonyságban megnyilvánuló ügybuzgalmuk miatt minden nő és nőegylet elé: „ ...sokat tanulhatnánk tőle az egylet határozott szervezetét s a munkafölosztás célszerűségét illetőleg. ”18 A XX. században a két világháború közötti időszakban élték a vallásos társulatok virágkorukat. Ekkor, szinte a teljes egyesületi élet hitvalló alapon szerveződött. Csúcspontját az 1930-as évek jelentették, amikor a legnagyobb számban jöttek létre a jámbor társulatok, vallási alapon működő mozgalmak és intézmények.19 1919 és 1945 közötti időszak egyébként is egyfajta visszarendeződés korszaka volt, ismét előtérbe kerültek a hagyományos női szerepeket hangsúlyozó és ezt erősíteni kívánó konzervatív szemléletű szervezetek.20Az egyre szaporodó katolikus felekezeti nőszervezeteket 1918-tól a Magyar Katolikus Nőszervezetek Országos Szövetsége vonta közös irányítás alá.21 Nyilvántartásba főként azok a társadalmi szervezetek kerültek, melyek felső kezde14 Lengyel Dánielné: A nőegylet befolyása a társadalmi életre. Családi Kör 1870. november 13. 1074. has. Közli: Fábri-Borbíró-Szarka 288. 15Uo. 289. 16 Burucs 15., Kéri 78. 17 Tóth 1998. 413-414. 18 Komáromy Lajos: A pesti izraelita nőegylet. Vasárnapi Újság 1874. március 15. 169— 170. Közli: Fábri-Borbíró-Szarka 305-306. 19 Gy. Gömöri 247. 20 Borbíró 204. 21 Gyáni 149. 53
