Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kovács Melinda: Eger város címer- és pecséthasználata • 5

a baloldali két bástya közt mellső lábával ezüst pallost tart, melyre zöld kígyó tekerődzik, s melynek csúcsára ezüst csillag van téve, e fölött pedig arany felkelő nap ragyog, a pallosttartó egyszarvúval szemben a levegőben egy természetes színű kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmaival az evangéliumot tartja.

A címerben látható középső bástya előtt ágaskodó egyszarvú Fenesy püspök címerállata. Az egyszarvú mellső lábai között tartott pallos a földesúri pallosjogot jelképezi, a pallosra tekeredő kígyó a gonoszt szimbolizálja. A csillag és a nap az éjszakák és a nappalok váltakozását jelképezi. A karmaival az evangéliumot tartó sas Szent János evangélistának, az Egri Főegyházmegye védőszentjének a szimbóluma.

Eger város összesen 4 db bélyegzőt rendelt. 1904 februárjában érkezett meg a minta lenyomat és a 2 db nedves és 2 db száraz pecsétnyomó.

A következő változás 1929-ben következett be a városok pecséthasználatában, amikor az 1929. évi XXX. te. 37. §-a a rendezett tanácsú város elnevezést megyei városra változtatta. Eger városa is új bélyegzőket rendelt ekkor.14

7. kép. Eger megyei város 1929-ik évi pecsétlenyomata

A tanácsrendszer létrejöttét követően Eger város tanácsa 1974-ben alkotta meg rendeletét a város címeréről és zászlajáról. A címer csücskös talpú közepén hasított címerpajzs, jobb mezője vörös, bal mezője kék színű. A pajzsfej közepén 16 sugarú fél napkorong, alatta középen arany alapon ötágú vörös csillag. A pajzsderékon aranyszínű pártázatos hármas bástya van, amelynek középső bástyája magasabb, mindhárom bástya kapuja leeresztett fekete csapóráccsal. A pajzstalp közepén fekete színű kacson függő tízszemű szőlőfürt, (első sorában

14 HMLV-72/a 677. rsz. Megyei város bélyegzőinek megrendelésére megkeresés 5444/1929. irat kiselejtezve.

10