Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás végvári tiszt pályafutása • 9
rétében Szanda vára alá vonultak a bajviadalra, viszont a törökök nem jelentek meg a helyszínen. Az események 1544 és 1548 közé datálhatok, miután 1548-ban már a gyengén védett Szanda várát a nógrádi bég elfoglalta.49 Az azonban biztos, hogy Varkocs emberei jártak Szanda várában még a vár eleste előtt, s a várból elhozták a budai káptalannak a mohácsi csatavesztés után odamenekített egyházi kincseit, melyeket utóbb vissza is szolgáltattak. 1552. január 28-án a pozsonyi káptalan Bornemissza Pál budai prépost és Tamásy János őrkanonok káptalanjuk nevében nyugtatják, vagyis hivatalosan igazolják, hogy Varkocs Tamás, Kávás- sy László, és Torma György a fent említett értékeket hiánytalanul visszaadták.50 Varkocs és a katonái a korszakban ritka becsületességükről tettek tanúbizonyságot. Még javában épült a szegedi török vár, amikor Varkocs Tamás egri kapitány - 1548 körül - lovascsapatot küldött ki a kalocsai török palánk (erődítmény) ellen. Az egri vár magyar lovasai elfoglalták Kalocsa palánkját, és több más török katonával együtt elfogták ott Szeliman és Husszein beslia-agákat (könnyű lovassági kapitányokat). A magyar támadás hírére, Debeli Musztafa szegedi szandzsák bég Merni agát (kapitányt) küldte ki 100 török lovassal, hogy a Duna-Tisza közét megvédjék. Az egri huszárok Mácsai Miklós hadnagy és 54 lovasa a kunbaracsi mezőn csapott össze a szegedi török lovasokkal. A száz szegedi török lovashoz még 40 gyalogos janicsár is csatlakozott. Az ütközetben a majd háromszoros létszámfölény ellenére az egri huszárok kerekedtek felül. Megfutamították a törököket, akik közül többet levágtak és két foglyot ejtettek.51 A kunbaracsi ütközet sorsát az döntötte el, a leírás szerint, hogy az egriek leválasztották a gyalogos janicsárokat a török lovasoktól. Miután a török lovasok megfutottak, utánuk eredve legyőzték azokat. A gyalogos janicsárok így sértetlenül maradva elfuthattak az ütközet helyszínéről. Ezeket az eseményeket a Varkocsról szóló históriás ének 222-252. soraiban meséli el Tinódi. Ez az utolsó katonai esemény, amelyet leírt. Ha a históriás éneknek van belső kronologikus rendje, akkor az események 1547-ben történhettek, mert ezután már Perényi Péter halálával és a vár átadásával foglalkozik. Márpedig Perényiről tudjuk, hogy 1548 január végén már súlyos betegen szabadult bécsújhelyi fogságából, s 1548. március 2-án Bécsben hunyt el. 49 HERNÁDI Károly 1982. 28. - Három év múlva viszont 1551-ben Horváth Bertalan egy rajtaütéssel elfoglalta és felégette Szanda várát. M DIV. LUK. TA. 49-81. Dr. Pataki János oklevélmásolatainak gyűjteménye. 51 VERESS D. Csaba 1986. 45. 21
