Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás végvári tiszt pályafutása • 9

delmének az organizációja Varkocs Tamás feladata volt mindvégig. Azzal, hogy Perényi Eger várát elfoglalta, egyszersmind ellenőrzése alá vonta az egri püspökség és káptalan birtokainak a jövedelmeit is. A befolyt javak célirányos felhasználásával az északi országrész védelmére képes végvárrá alakult át Eger vára. Az is kétségtelen tény, hogy az ún. Perényi-Varkocs korszak várépítkezéseiben elért eredményei rövidesen kedvezően befolyásolták a Dobó vezette 1552-es várvédelem sikeres harcait és végső kimeneteléts

Perényinek Eger katonai megszállása nem jelenthetett különösebb nehézséget, mert Verner György kamarai tanácsos királynak címzett levelében azt írta 1541. augusztus 30-án, hogy .Drangepán püspök egri erődjében alig 25 várvédő katona van.,,é Bizonyosan a várban kevés számú védő tartózkodott, ezt nyilatkozta Perényi Péter is, amikor elfogatása után vallatták. Szó szerint azt mondta azért foglalta el Egert: .füvei a várat csupán néhány paraszt tartotta, és mert a törökök támadásra készültek ellene... ”5 6 7

Az egri püspökvárnak 1541. augusztus 29-ig, vagyis Buda várának elfoglalásáig, mely az ország három részre való szakadását eredményezte, nem igazán volt katonai jelentősége. Perényi Péteré az érdem, aki ezt Buda falai alól visszavonulva felismerte, amikor a várat elfoglalta. Buda abban az időben Egertől gyalog négy napi járóföld távolságra esett. Míg ugyanezt a távolságot lóval jobb esetben másfél, rosszabb esetben két nap alatt meg lehetett tenni.8 Ezért Perényinek elemi érdeke volt Eger elfoglalása, hogy a Mátra vidékén elterülő debrői uradalmi birtokait megvédhesse.

Utóbb helyes katonai lépésnek bizonyult Perényi azon akciója, amikor megszállta Egert. A mohó törökkel szemben 1541. augusztus 29. után, Buda eles- tével nem állomásozott a térségben 1. Ferdinándnak olyan ütőképes hadserege, amellyel Egert ellenőrzése alá vonhatta volna.

Idetartozik, hogy az egri várban Varkocs Tamás várkapitány szolgálata alatt még egy hatalmas tűzvész pusztított, mégpedig 1547-ben. A tűzvész keletkezésének oka ismeretlen. Az eseményt az 1548. december 20-án keltezett I. Ferdinánd és Oláh Miklós egri püspök közötti egyezségben említik, hogy a múlt évben, értsd alatta, 1547-ben pusztító tűz miatt a vár sajnálatos végső pusztulásba került.9 Miután a tűz okairól nem esik szó, bizonyára nem gyújtogatás, hanem villámcsapás révén keletkeztek a pusztító lángok. Tény, hogy ez a tűzeset az egyik kiváltó oka lehetett a Dobó István idején elkezdődött újabb építkezési hullámnak.

5 CSIFFÁRY Gergely 2004. 222-225.

6 SUGÁR István 1991-1992. 188.

7 SZTÁRAI Mihály 1985. 159.

8 A XVin. században a katonaságnál a lovasságnak menetben napi 70 km távolság megtétele volt előírva.

9 HML. XV-3/2. tétel.

12