Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás végvári tiszt pályafutása • 9

a belső vár D-i részén, amelynek a helye a mai Dobó-bástya által határolt területen lokalizálható. A vár kettéosztásával egyidejűleg a felépült fal előtt egy széles és mély árkot alakítottak ki. (Ebben halad jelenleg az Eger-Putnok közötti vasútvonal pályateste.) Az így kialakított külső és belső vár közti közlekedésre alagút épült teherhíddal és két oldalán gyalogos felvonóhidakkal. Ezt nevezik ma Sötét-kapunak. Erre az alagútra azért volt szükség, mert az új fal mögött egy széles és magas ágyúállást terveztek. Majd éppen azért, hogy a magas töltés meg ne csúszhasson, mintegy 35 méter távolságra a templombontásból származó kőanyagból, és az árokból kitermelt földből megépült az ún. Perényi-fal.

Varkocs a kapitánysága idején további erődítési munkálatokat végeztetett el. A Tömlöc-bástya másik oldalán felépítteti az ún. Földbástyát, amely eredetileg valóban földből készült védmű volt.

Az egri vár alaprajza 1552-es ostrom idején (SUGÁR István 1984. 4. kép.)

A vár korszerűsítés és átépítés elért eredményeit 1546. június 17-én Niklas von Salm genereális is megszemlélte, s jelentette I. Ferdinándnak, hogy az egri vár nagyrészt fából és földből, ún. magyar módra történő megerősítését.4 A vár építésének nagyszabású munkálatainak csak egy részével készült el Varkocs 1548-ig, majd az általa elkezdett átépítési és korszerűsítési munkákat Dobó István folytatta 1548-1552 között.

Összefoglalva az építkezések irányítása, szervezése és nem utolsó sorban a nagyarányú korszerűsítések költségeinek az előteremtése, mindamellett a vár vé4 TAKÁTS Sándor 1915. II. 13.

11