Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás végvári tiszt pályafutása • 9
Buda várának eleste után az egri vár stratégiai jelentőségűvé vált, s félő volt hogy a török elfoglalja. 1541. augusztus 30-án írta Epeijesről Wemer György Serédy Gáspár kérésére aziránt folyamodik a királyhoz, hogy némi haderőt küldjön az egri várnak védelmére, mert különben félni lehet, hogy annak elestével az ellenség az egész Kassa és Buda közti területet elfoglalja.1 Buda várának eleste után a csapataival visszavonuló Perényi Péter 1541 szeptember első napjaiban I. Ferdinánd rendeletére elfoglalta az addig katonailag jelentéktelennek tűnő egri püspökvárat. I. Ferdinánd király azon célból rendelte oda Perényit, hogy a kincstár számára hajtsa be az egri püspöki és káptalani jövedelmeket. Perényi egri várnagynak Varkocs Tamást nevezte ki, aki 1541 szeptember első napjaitól 1548. augusztus 15-ig, az egri vár királyi kézre kerüléséig volt Eger parancsnoka. Varkocs, az 1542 őszén I. Ferdinánd fogságába esett Perényi Péterhez hű maradva 7 évig megtartotta a várat Perényi kezén. Az időközben befolyt jövedelmeket, amelyeket kíméletlenül behajtott, viszont nem a személyes céljaira használta fel, hanem az egri vár modernizálására, átépítésére fordította. Időközben 1542 tavaszán úrrá lett a városban és várban raboló, fízetetlen olasz zsoldosokon, akik felgyújtották a város és a várbeli fontosabb építményeket. Halaszthatatlan feladat lett emiatt a leégett és elpusztult egri vár sürgős helyreállítása, a fedél nélkül maradt várbeli katonák elhelyezése, valamint a vár védelme érdekében. Az építkezések 1542. április 24-én, a Varkocsról elnevezett kapuvédő bástya felépítésével kezdődtek meg. A déli várfal nyugati vége elé 1542-ben építették fel az új kapubástyát. Az építkezést Varkocs irányította, amint ezt említi Tinódi is az Eger vár viadaljáról való ének 94-95. sorában.2 3 Az ő nevéhez fűződik a Perényi Péter építésze, Alessandro de Vedano által tervezett várbeli Sándor-bástya elkészítése. Itt a toronynál előbb az É-i várfallal tompaszöget alkotó EK-i falhoz épült egy háromszög alakú bástyarész, valószínűleg 1542-48 között. Ennek É-i homlokoldali fala az É-i várfallal párhuzamos, és a rendeltetése az volt, hogy az erre merőleges K-i oldalában nyíló lőrésekből, - az É-i várfal K-i végén épült Sándor-bástyával közösen - az É-i falszorost tűz alatt tarthassák. Ezért valószínű, hogy az utóbbival egyidejűleg és azonos mester (Alessandro de Vedano) terve alapján épült.J A nagykiterjedésű, 16,5 katasztrális holdon fekvő vár a tűzfegyverek rohamos teijedésének a korában nehezen volt védhető. Ezért az addig egybefüggő területet a várbeli székesegyház szentélyének az elbontásával, egyidőben egy széles kettős fallal, az ún. Perényi-fal megépítésével ketté választották. A lebontott szentély falaiból kialakították az ún. Szentély-bástyát. A fal építése során kitermelt hatalmas mennyiségű földtömegből a mai belső vár területén építettek két ágyúdombot. Az egyiket a mai Szép-bástya által elfoglalt területen, a másikat 1 BUNYITAY Vince-RAPAICS Rajmond-KARÁCSONYI János 1906. III. 555. 2 TINÓDI Sebestyén 1984. 226. 3 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. II. 94-95. 10
