Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig A magyar néprajzi, és történeti irodalomban egyre sűrűbben találkozunk a szőlőtermelő vidékek történetének vizsgálatakor a szőlőhegyi szabályzatokkal, hegyközségekkel, hegytörvényekkel foglalkozó forrásközlő kötetekkel. Az ezekre vonatkozó sok forráspublikáció ellenére eredetük, történeti alakulásuk, s a szomszédos népek (osztrák, német) hasonló intézményeivel való kapcsolatuk még mindig nem kellően tisztázott.1 Eger először a középkorban, a XIV-XVI. században, majd a XVIII. században ismét a szőlő-monokultúra városává vált. Ez szinte kínálja a lehetőséget, hogy megvizsgáljuk, a város határaiban kialakultak-e a fent említett intézmények, s ha igen, akkor milyen formában. Témám kifejtése során, a továbbiakban erre a fogalomkörre Eger város vonatkozásában a egyrendészef ’ összefoglaló elnevezést használom, mivel a város iratanyaga a XVIII. században és a XIX. század első felében leggyakrabban ezen a néven említi.2 Az egri hegyrendészet nem az ország szőlőtermelő területein funkcionáló hegyközségek fejlődésétől függetlenül jött létre, hanem mivel az egriek előtt biztosan ismertek voltak a Hegyalján és más szőlő-monokultúrás területeken lefektetett hegytörvények, így azok felhasználásával alakították ki hegyrendészetüket. Meg kell jegyezni viszont, hogy mivel Eger püspöki város, fejlődése és szőlőtermesztése több lényeges vonatkozásban eltér az ország más területein található szőlőtermelő városokétól és falvakétól, így szőlőhegyeinek rendje is a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó sajátosságokat mutat. Fejlődése igen lassú ütemű, s több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy egységes rendszerré váljon. Sajátossága az egri hegyrendészetnek, hogy a XVIII. század húszas éveitől kezdve funkcióit az általam ismert egyes hegyközségek területéhez viszonyítva jóval nagyobb szőlőterületen fejti ki, s az általa irányított, s felügyelt birtokosok száma is többszöröse az egy-egy mezőváros vagy falu határában lévő hegyköz1 BOROS Marietta 1982. 109-120.; BELÉNYESSY Márta 1958. 280-296.; HERMANN Antal 1894. 1967-1974.; FEKETE Nagy Antal 1959. 88-90.; RÉCSEY Viktor 1895. 55-56.; VAJKAI Aurél 1938.; VAJKAI Aurél 1958. 59-69.; VINCZE István 1961. 94-106. 2 Eger v. ir. B. XXIV. a. 12.; B. XXXIV. a. 59.; B. XLIX. a. 126. 71
