Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Miskei Antal: Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV–XVIII. század) • 41
telepedtek le, ott a szerbeken csakhamar féltékenység támadt a jövevényekkel szemben. Minthogy azonban Ráckevén nincs tudomásunk ilyen súrlódásról, nyilvánvaló, hogy a görögök nem számítottak komoly riválisnak. Csekély létszámuknak és a hitsorsosaikkal való egyetértésnek volt az eredménye az is, hogy a görögök nem rendelkeztek külön templommal s hogy - mint ahogy a legtöbb helyen lenni szokott - a szerbekkel együtt alkottak közös görögkeleti egyházközséget, amelynek mindvégig döntően szerb jellege volt. A ráckevei pópák általában szerb származásúak voltak, néha azonban akadt köztük görög eredetű is ... ”46 Miként a szerbek, úgy a körülbelül 120-150 fényi görög kolónia tagjai is az Istenanya Elszenderedése-templomot vették igénybe istentiszteleti célokra.47 A török írnokok által összeállított XVI. századi adójegyzékekben az alábbi görög hangzású nevek fordulnak elő: 1546: Kosztadin Herancsovik, Jovan Herancsovik, György Herancsovik, Bata Drakovik, Lukács Drakovik, Jancsik Lavtar, György Lavtar, Nikola Lavtar, Szűcs Kozma, Jovan Demjan, Kosztadin Pilegovik, Demjan Izlamar, Kozma Acél, Nikola Kosztonik, Petri Popovik, Neva Kosztadin, Nikola Dimitriovik, Anka kalugyer és Pejó kalugyer. 1559: Kosztadin Herancsovik, Nikola Herancsovik, Neva Popovik, Milos Popovik, Nikola Popovik, Petri Popovik, Jancsik Lavtar, István Lavtar, Bata Kozsohár, Kozma Kozsohár, Jovan Demjan, Halász Demjan, Kosztadin Pilegovik, Demjan András, Demjan Izlamar, Kozma Acél, Kozma Miklós, Bata Drakovik, Nikola Kosztonik, Nikola Zárán, Szak Kosztadin, Anka kalugyer és Pejó kalugyer. 1562: Nikos István, Nikos János, Nikos Imre, Nikos Balázs, Nikos Petar, Niklasz Miklós, Kosztadin János, Kosztadin László, Kozma Petre, Kozma Miklós, Kozma János, Ötvös Demján, Szabó Koszta, Szűcs Demján, Nehéz Kozma, Duka Gyenös, Mihla Kosztan és Pap Petar.48 Az 1550-1560-as években több település bérletfelügyelői tisztét ellátó Djordje Mimár (Építész György) a XVI. század második felében költözött le Budáról Ráckevére, ahol a Latomus vagy Latimad nevet vette fel. A görög vállalkozóról mindössze annyit tudunk, hogy 1572-ben súlyos betegségbe esett, majd hamarosan eltávozott az élők sorából.49 *** 46 FÜVES Ödön 1959. 117. A görög kereskedők 18. századi szerepére: BÚR Márta 1985. 251-256. és NAGY Márta 2000. 25-26. és 51-52. 47 ENTZ Géza 1958. 18-28.; LOSONCI Miklós 1968. 13-21.; MISKEI Antal 1999. 24. 48 MÉSZÁROS László 1976. 479-480.; FENYVESI László 1986. 151-152. 49 KATHONA Géza 1974. 114. és 143. 52
