Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
KÖNYVISMERTETÉS - Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850–1979). Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány. Rudabánya, 2009. 143 p. (Ism.: Benke István) • 305
Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Rudabánya, 2009. 143 p. Kevés olyan kalandos és hányatott sorsú bányája volt hazánknak, mint a recski ércbánya, amely három évszázadon keresztül annyi vállalkozót vitt volna csődbe, vagy gazdagított meg. A középkortól nemcsak a réz, vagy egyéb színesfémek megszerzése késztette bányanyitásra a vállalkozókat, hanem elsősorban a gazdagságot ígérő nemesfémek. Erről nem maradtak fenn dokumentációk, csupán több mint 50 művelésre utaló horpa, vagy bányahelynév bizonyítja a hajdani aranyásók tevékenységét. A XVIII. században az országszerte fellendülő, újabb technológiákat alkalmazó eljárások indították el az üzemszerű bányászatot Recs- ken. Az első világháború után a trianoni békediktátum következtében Magyar- ország elvesztette ércbányászatának 98 %-át, kősó bányászatát pedig teljes egészében. Két működő ércbányánk, a rudabányai vasércbánya és az 1917-ben termelésbe állított úrkúti mangánérc-bánya maradt meg. A recski ércbánya ebben az időben csak időszakosan, készletre termelt. Az állam jelentős erőfeszítései az újabb érclelőhelyek felkutatására nem jártak sikerrel. A szarvaskői, bükk-aljai, börzsönyi, cserháti érckutatások eredménytelenül zárultak. Ilyen gazdasági körülmények között nem csoda, ha a recski ércbányászat előtérbe kerül, nemcsak az ország rézszükségletének részbeni biztosítása érdekében, de a melléktermékként megjelenő nemesére miatt is, hiszen a két világháború között az aranytermés évi mennyisége időnként a 175 kg-t, az ezüsttermelés a 4 000 kg- t is elérte. Hiánypótló ez a kiadvány, mivel ez az első olyan tanulmány, amely a recski ércbánya történetét a XVIII. századtól napjainkig dolgozza fel. Nagyon alapos munkát végzett a szerző, mivel számos olyan levéltári adatot dolgozott fel, tett közkinccsé, amelyek először kerülnek közlésre. Ennek a mindenre kiteijedő nagy kutatómunkának bizonyítéka az a 283 lábjegyzetben jelölt adatforrás és az irodalomjegyzék, amely 89 mátrai ércbányászattal kapcsolatos kiadványt sorol fel. E kiadvány fontosabb fejezetei az alábbiak szerint foglalhatók össze. Rövid geológiai áttekintést ad arról a Gyöngyösoroszi-Recsk-Rudabánya között kialakult Damó övezetről, amelynek mentén vas- és színesfémére lelőhelyek jöttek létre a felső-eocén kori vulkánikus tevékenység során. Recsken a Lahóca- hegyben 11 szabálytalan alakú érctömzs keletkezett, amelynek a legfontosabb ásványa a réztartalmú enargit, de jelentős arany és ezüst ércet is tartalmazott. Nem ismeretes, hogy mikor kezdődött a Mátrában az ércbányászat. Feltételezhető, hogy a Recsk és Gyöngyössolymos határában előkerült bronz leletek 305
