Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Csiffáry Gergely: Dokumentumok a Heves megyei zsidó lakosok kitelepítéséhez • 239
ről, az elhurcoltak elhelyezéséről, a tábor felszereléséről. Továbbá arról, hogy az élelmezésről 2 hétig a gettóba deportáltaknak maguknak kellett gondoskodniuk. A bagólyuki tábor vezetésével Klosszár Kálmán füzesabonyi lakost bízták meg, táborparancsnokként. Személyéről, tevékenységéről és sorsáról nem rendelkezünk adatokkal. Felállították a tábori őrséget. A táborok felépítésének, a kilakoltatott keresztény családok költségeinek a fedezését az elhurcolt zsidókra terhelték úgy, hogy fejenként 100 pengőt kellett fizetniük ezért. A gettóba szállítás költségeit is a kényszerlakhelyre hurcoltaknak, a szállításkor kellett kifizetni. Külön rendelkeztek a csomagokról. A táborlakók nem telefonálhattak, sem táviratot, sem csomagokat nem küldhették, kivéve a levelezést, amelyet az Egercsehi közjegyző cenzúrázott. Ezen kívül kötelezték az egri járás zsidóságát, hogy saját költségükön tűzkár ellen biztosítsák, forgalmi érték szerint javaikat a táborba szállításuk napjáig, legkésőbb 1944. május 10-ig. Külön szabályozták azt, hogy az elhurcoltak haszonbérletéből származó jövedelmeket zárolt folyószámlára utalják, de semmiképpen ne kerülhessenek a tulajdonosok kezeihez. A tábort elhagyni csak munka céljából, vagy rendkívül indokolt esetben lehetett, amit kihallgatás útján kellett az érintettnek a táborparancsnokságtól kérelmeznie. A gettókba hurcolt zsidóknak - az engedélyezett csomaggal, előírt felszereléssel 1944. május 8-9. között kellett Bagólyukba megérkezni, s a lakóházak berendezésével május 10. reggeléig el kellett készülniük. Az I. sz. mellékelt leltár során előírta, hogy 12 személy részére egy lakásnak milyen alapfelszereltséggel kell rendelkeznie. Ezentúl a 15-15 fos női- illetve férfi kórház felszerelését is előírták. Emellett külön rendelkeztek arról is, hogy az egyes járások milyen felszerelést, műhelyeket, eszközöket kötelesek a táborba szállítani. Végül a határozat II. sz. melléklete előírta, hogy milyen kötelező minimális felszereléssel kell a bagólyuki zsidó gettó tagjainak egyénileg rendelkezni, amit az érintettek kötelesek voltak magukkal hozni. A gettókba koncentrált zsidó lakosok 2-3 hétig voltak egy helyen, mert 1944. június első hetében a bagólyuki, az egri és a tiszafüredi gettók lakóit Kerecsendre, a téglagyárba szállították. A megye többi zsidó lakóját a hatvani és gyöngyösi táborhelyekről adta át a magyar csendőrség a német parancsnokságnak. A bagólyuki és kerecsendi tábor vezetője a szélsőséges nézeteiről hírhedt dr. Polgáry Pál, az egri járás főszolgabírója volt. Egyébként ő az egyike azoknak, aki megszervezte, és utóbb vezette a megyei szervezésű Keleti Arc- vonal Bajtársi Szövetsége (KABSZ) nevű fegyveres szervezetet, amelynek a tagjai a Keleti Fronton a partizánok ellen elszántan harcoltak. Polgáry Pál vezette azt a négy személyből álló fegyveres különítményt, amelynek a tagjai 1944 októberében Kerecsend határában 26 munkaszolgálatost és katonát lemé242
