Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás végvári tiszt pályafutása • 9
Az Hídvégöt, Halászt, Sarudot dúlá, Tiszttartóit Varkucsnak ő elfogá, Oláh Andrást, Nagy Ambrust elhozá. Varkucs hallá, hamar utánnok bocsáta. A szerző egy korábbi írásában a Sarud környéki történéseket 1544-re helyezte.45 1546. január 7-én írta Oláh Miklós:, Jiogy a fenti napokban az egri vár környékén egy Sarud nevű falut felprédáltak a törökök, s onnan több mint 50 jobbágyot elhurcoltak 14 lóval, szekérrel, kocsival és a lakosok más ingóságaival, és több mint 600 frt kárt vallottak a lakosok.” Ezzel egy időben a közeli Kémlő (azaz Kömlő) nevű faluban Balassa János tisztet foglyul ejtve magukkal vitték.46 A fenti események 1545-1546 fordulóján történtek. Ezután ismerteti egy Heves város mellett lezajlott összecsapás történetét a Varkocsról írt históriás ének 197-208. soraiban. Ennek előzményeként a török martalócok Muzin aga és Barat aga vezetésével Pestről elindulva Heves mezővárosra csaptak le. Muzin aga, Barat aga kijövének, Kétszáz lóval Hevesre hogy ütnének, Egerből két negyvenen érközének. A Hevest megtámadó 200 török lovas ellen Egerből Varkocs Tamás 80 vitéze indult el. Tinódi említi Görbe Bence egri hadnagy nevét abban az ütközetben, amely déltől napnyugtáig tartott, mialatt az egriek szétverték a török martalócokat, sőt Örsi László egri vitéz „egy serín ifjú vala,/Muzin agának fejét vötte vala.” Végül ennek kapcsán Tinódi büszkén említi, hogy a Heves melletti küzdelem eredményeként a győztes egriek „Igen vérös zászlót onnan hozának.” A fenti Heves melletti csatáról nincs korabeli történeti adatunk. Történészeink közül Nemeskürty István Tinódit idézve az eseményeket az 1547-es esztendő történései közt említi47 Varkocs vitézeinek a Nógrád megyei Szanda vára körüli harcokban is volt szerepe. Tinódi két helyen említi Szanda várát Szonda néven egyazon összefüggésben. Nevezetesen arról ír a Varkocsról szóló históriás énekének 109-128. sorában,48 hogy az egri és a szandai várból a vitézek Pestig mentek, majd onnan az Egerben szolgáló Oláh Ágoston harmadmagával a budai vár Bécsi kapujáig jutott, s itt szúrták le a kopjáikat, melyekre kis zászlócskákon rátűzték a baj viadalra hívó levelüket. A kihívó egri vitézek a megadott napon kétszáz lovas kísé45 CSDFFÁRY Gergely 2008. 46. 46 GAGYI Jenő 1911.285. 47 NEMESKÜRTY István 1974. 158. 48 TINÓDY Sebestyén 1984. 483. 20
