Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nagy Nándor: Nemzetiszocialista pártszerveződések Hatvanban 1933–1937 között • 191
Szálasi hatvani fellépéséről több forrás áll rendelkezésünkre, így például a Hungarizmus 2. könyve, amely elsősorban Szálasi politikai pályafutását, és az általa vezetett mozgalmak történetét foglalta össze, Szálasi naplójegyzetei alapján. Az 1935. évvel kapcsolatos bejegyzések szerint Szálasi kizárólag azért indult el Hatvanban, hogy „(...) a túrái választókerületben fellépő Csoór Lajosnak falazzon és megválasztását elősegítse. Sz[álasi] Hatvanban kellő időben visszalép. ”50 Szálasi agilis személyiségét ismerve azonban felmerülhet a kérdés, hogy politikai karrierjét valóban egy borítékolható választási bukással kívánta volna-e kezdeni, kizárólag azért, hogy ezzel egy másik jelöltnek segítsen. Nem tekinthető mellékes körülménynek, hogy a NAP tevékenységével kapcsolatban több esetben felbukkanó testőrtiszt, Taby Árpád rendkívüli népszerűséggel bírt Heves vánnegyében a hannincas évek folyamán. Taby politikai nézeteit tekintve egyértelműen a szélsőjobboldalon helyezkedett el, például vezetője volt az 1930- ban megalapított Magyar Élet Szövetsége elnevezésű titkos fajvédő társaságnak, amelynek többek között Szálasi is tagja lett.51 Szálasi eredetileg Tabynak ajánlotta fel a NAP vezetését, ő maga megelégedett volna az irodavezetői tisztséggel, Taby azonban a nyugdíjazásáig a háttérben kívánt maradni.52 A leírtak alapján felmerülhet annak lehetősége, hogy Szálasi nemcsak Csoór külső támogatása érdekében, hanem kifejezetten a képviselőség elnyeréséért indult Hatvanban. Taby Árpád helyi ismertsége mellett feltételezhető, hogy Szálasi 1933-1935 közötti Heves megyei tartózkodása során szintén számos helyi kapcsolatot épített ki. Szálasi ,fellő időben” történő visszalépése mögött tehát inkább egy szürke tény állhatott: nem sikerült összegyűjtenie a szükséges számú ajánlást. Szálasi másik terve sem vált be, hiszen Csoór a választások után felmondta korábbi megállapodásukat, és saját pártja képviseletében kezdte meg parlamenti munkáját.53 Szálasi kezdeti csalódottságán hamar túltette magát, és 1935 közepén megkezdte a NAP szervezeti kiépítését. A hatvani járás területén kifejtett tevékenységét azonban Tömösváry főszolgabíró augusztus folyamán betiltotta,54 és feltehetően hasonlóképpen tett Révász József, a hatvani rendőrség vezetője is. A NAP politikai irányvonala 1936-ban egyre szélsőségesebbé vált, amely a hatalom erőszakos átvételének lehetőségét is számításba vette. A rendészeti szervek jelentései nyomán a belügyminiszter 1937 április közepén letartóztatta Szálasit, és rendeleti úton feloszlatta a Nemzet Akaratának Pártját,55 MOL K 750. 14084. sz. mikrofilm. A Hungarizmus 2. könyve. 17-18. LACKÓ Miklós 1966. 44. 52 SIPOS Péter 1997. 26. 53 SIPOS Péter 1997.27. 54 55 MOLK 149. 1936-6-2587. Csendőrségi összesítő jelentés, 1935. augusztus 23. SIPOS Péter 1997. 32. 203
