Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nagy Nándor: Nemzetiszocialista pártszerveződések Hatvanban 1933–1937 között • 191
be „Nemzeti szocialista vasgyüríí veszi körül Hatvant” címmel: „Az N.Sz.P.18 hatvani szervezkedése teljes erővel megindult. A zsidósággal erősen telített város, a Hatvani Deutschok fellegvára eddig a magyar lakosságnak erősen függő helyzete miatt nem vette ki részét a mozgalomból. Éppen ezért az N.Sz.P. jól bevált harcmodorával a környező falvakban kezdte el a munkát, melyeknek nemzeti szocialista tömegével fokozatosan körül-zárja a várost. A szervező munka, melyet ezidőszerint Duchon Árpád ny. iskolai igazgató irányít, teljes erővel folyik és meglepő eredménnyel jár. Már folynak egy nagygyűlés előkészületei is, amikor a párt vezérkara is ellátogat Hatvanba. ”19 * Az említett pártgyűlésről, valamint a Meskó-párt további hatvani és megyei szerepléséről nem szólnak a források. Feltételezhető, hogy a politikai ügyekben kompromisszumot ritkán felvállaló Hedry Lőrinc főispán, illetve a hatvani rendőrség vezetője, Révász József erőteljesen felléptek a nemzetiszocialisták mozgolódása ellen, amely az állítólagos kezdeti sikerek után elhalt. Valószínűleg ez a kudarc is szerepet játszhatott abban, hogy Meskó-párt hamarosan feladta a megyében történő további szervezkedést. Festetics Sándor Nemzeti Szocialista Pártja 1934 nyarán szakadás történt Meskó pártjában: a pártalapítóval korábban együttműködő Festetics Sándor június végén kritikával illette a pártot és annak vezetőjét, amiért azonnali hatállyal kizárták a pártból. Pálffy egyelőre nem mozdult, sőt állandó és teljhatalmú vezér-helyettessé lépett elő.2u Festetics 1934. július elején Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven (MNSZP)21 * * * * * * új szervezetet alapított, amely szintén a nyilaskeresztet használta pártszimbólumként. A párthoz július közepén csatlakozott a debreceni székhelyű, dr. Svasztha Gyula ügyvéd vezette Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártja, amely Böszörmény kaszáskeresztes-pártjából vált ki 1933 decemberében. A debreceni cso18 A Meskó-párt gyakran használta az „N.Sz.P.” rövidítést a kissé hosszadalmas MNSZFMP helyett, a párt hivatalos elnevezése azonban nem változott. 19 Nemzet Szava, 1933. december 17. A forrásra Udvarvölgyi Zsolt több esetben idézett tanulmánya hívta fel a figyelmemet. 2U Nemzet Szava, 1934. július 1. 21 Meskó pártja 1932-1935 között a sajtóban, röpiratokon gyakran alkalmazta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, illetve Nemzeti Szocialista Párt elnevezést. Festetics Sándor, 1934 júliusában történt kiválása után ugyanezt a pártnevet választotta, így a két párt gyakran azonos elnevezést használt, amely utólag számos félreértésre adott okot. Fontos hangsúlyozni, hogy egészen Meskó és Festetics 1935 októberében történt ismételt egymásra találásáig: 1. két külön pártról van szó, 2. a Meskó-párt az eredeti Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt nevet (is) megtartotta. 196
