Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nagy Nándor: Nemzetiszocialista pártszerveződések Hatvanban 1933–1937 között • 191

kérdésnek tekintette, hogy a pártszervezés kiteijedjen a család székhelyére, Hatvan községre is.

Az MNSZFMP 1933-ban folyamatosan gyarapította tagjai számát, és több jelentős személyiség is csatlakozott a párthoz, mint például gróf Pálffy Fidél dunántúli földbirtokos, valamint Meskóhoz hasonlóan a konnánypártból kivált enyingi képviselő, a jelentős vagyonnal rendelkező gróf Festetics Sándor nagy- birtokos, akinek személye a pártfmanszírozás szempontjából sem volt mellékes." Meskó, Pálffy és Festetics 1934. január 10-én hivatalos megállapodást kötöttek a párton belüli háromtagú teljhatalmú vezérség létrehozásáról, amelynek élére a pártalapító Meskó került.11 12

Az MNSZFMP elsősorban „hazai pályán”, vagyis a dunántúli megyékben szervezkedett, de a párt organizációs hulláma nem állt meg a Duna vonalán, hanem elérte többek között Heves vármegyét is. A jelenleg rendelkezésre álló első adat a korabeli hatvani járáshoz13 tartozó Csány községhez kapcsolódik, ahol a párt egyik ,Jeülsős” aktivistája 1932 júliusában plakátokat kívánt teijesz- teni, azonban a csányi községi főjegyző valamennyi példányt elkoboztatta.14 Heves vármegyében az első ismert, valódi tevékenységet kifejtő, párthelyiséggel is rendelkező MNSZFMP-csoport Gyöngyösön alakult meg, amely 1933 augusztusában sikertelenül próbált szintén plakát-kiragasztás ügyében engedélyt kérni az alispántól.15

A belügyminisztérium utasítása nyomán a rendészeti szervek 1933 derekán az egész ország területén feltérképezték a Meskó-párt helyi szervezőit, akiket a belügyminiszter októberi 26-ai, a főispánokhoz és személyükön keresztül az első fokú rendőrhatóságokhoz intézett körrendeleté települések szerint név szerint megjelölt. E forrásból tudjuk, hogy a megyében Gyöngyösön kívül Egerben és Hevesben történt kezdeményezés MNSZFMP-szervezet létrehozására.16 A hatvani járás területéről egyetlen település sincs megemlítve, a Hatvan közvetlen szomszédságában fekvő Heréd község viszont igen.17

Másfél hónap elteltével azonban a pártszervezés elérte Hatvant, amelyről a Nemzet Szava 1933. december 17-ei számában rövid tudósítás keretében számolt

11 Nemzet Szava, 1933. december 17.

12 Nemzet Szava, 1934. január 14.

13 A hatvani járás települései: Apc, Csány, Ecséd, Hasznos, Hatvan, Hort, Maconka, Nagybátony, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szurdokpüspöki, Tar.

14 MOL K 149. 1933-7-2590. Hediy Lőrinc főispán jelentése a BM Közbiztonsági Osztályának. 1932. július 19.

15 HML IV-404. a. 13058/1933. Az MNSZFMP gyöngyösi csoportjának kérelme az alispánhoz. 1933. augusztus 17.

16 PML IV-401. a. 1/1934. A belügyminiszter 8656/1933. VIII. Rés. számú körrendeleté.

1933. október 26.

17 Heréd ekkoriban nem Heves, hanem Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánnegye területéhez tartozott.

195