Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nagy Nándor: Nemzetiszocialista pártszerveződések Hatvanban 1933–1937 között • 191
nemzetiszocialistája több pártban feltűnt, de igazán jelentős szerephez sohasem tudott jutni. Budaváry személye azonban tanulmányunk szempontjából nem elhanyagolható, mivel politikai tevékenysége több esetben kapcsolódott a Heves vármegyei szélsőjobboldal történetéhez. A kékingesek nemcsak a fővárosban, hanem többek között Egerben, és a megye keleti részén is megjelentek, de a gyöngyösi és a hatvani járás területén nem szervezkedtek. Elsősorban Hedry Lőrinc, Heves vánnegye főispánjának kezdeményezésére a belügyminiszter 1932 áprilisában betiltotta a kékingesek mozgalmát.2 A kékingesek megjelenésével körülbelül egy időben váltott át a szélső- jobboldalra Meskó Zoltán, a kiskőrösi választókerület parlamenti képviselője, aki politikai pályafutását a Nagyatádi-féle kisgazdapártban kezdte a húszas évek elején, majd a konnányzó Egységes Párt jelöltjeként került a képviselőházba. Parlamenti beszédeinek tartalma 1931-től kezdődően egyre inkább radikális jobboldali, antiszemita jelleget öltött, ezért politikai ellenfelei közül többen Hitler Zoltán” gúnynévvel illették. Meskó 1932 tavaszán kilépett a kormánypártból, majd néhány hónapig együttműködött Böszörménnyel, de a két vezéraspiráns nem sokáig fért meg egymás mellett, illetve Meskó szélsőséges nézetei ellenére a hatalomra kerülést parlamentáris keretek között képzelte el, ezért a Böszörmény-mozgalom számára túlságosan militánsnak tűnt. Meskó a képviselőház 1932. június 16-ai ülésén náci egyenruhában jelent meg és hitlerista köszöntéssel „íüdvözölte” meghökkent képviselőtársait. Napirend előtti felszólalásában Meskó önálló párt alapítását jelentette be, amely a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt (MNSZFMP) nevet kapta.3 A Meskó-párt kezdetben szintén a horogkeresztet választotta jelképéül, az említett belügyminiszteri rendelet után azonban Meskó is kénytelen volt új jelkép után nézni, és végül a nyilaskereszt mellett döntött, amelyet a későbbiek során a legtöbb magyarországi nemzetiszocialista párt átvett.4 A köznyelv és a sajtó az új pártszimbólum nyomán a jelképet használó szélsőjobboldali pártok követőit nyilaskeresztesek / nyilasok gyűjtőnévvel illette az elkövetkező évek során. A pártvezér által szerkesztett napilap, a Nemzet Szava 1933 májusában foglalkozott először Hatvanhoz köthető eseményekkel. A cikksorozat előzménye az országgyűlés képviselőházának 1933. május 9-ei ülésén Petrovácz Gyula, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt fővárosi képviselője által elmondott beszéd volt, amelyben megvádolta a Hatvány családot, miszerint a hatvani cukorgyárból és a család uradalmaiból jelentős számú ipari és mezőgazdasági munkást bocsátottak el és helyükre a náci hatalomátvétel után Németországból elmenekült zsidó személyeket vettek fel. Petrovácz általános következtetést levonva megállapította, hogy „Hatvanyék sohasem tartoztak azok közé a konstruk2 UDVAR VÖLGYI Zsolt 2004. 8-11. 3 UDVAR VÖLGYI Zsolt 2004. 13-16. 4 LACKÓ Miklós 1966. 16. 193
