Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137

Kenyérharcban csörtet...

Ott intessz, s oktatsz, hol Legtöbben járnak ...

S magasztos voltodban Szemből-szembe látnak!

Hol a magyar anya,

Magzatával kaiján,

Ihletve csüng Dobó,

Katica szép arcán;

Miközben imára Tanítja kisdedét,

Azért, ki áldozá Miértünk életét.

Ily helyre való vagy

Dobó, szoborképe, Az egy isten

Háza közelébe'

Hol az orgona is Hősi tetted búgja:

Hogy hű szíved vére A keresztért hulla! ..."

A szobor bronzból, talpazata kőből készült. Dobó ruházata és fegyverzete a várban látható vörösmárvány tumba alapján készült.23 24 Kapor Elemér írta Breznay Imréről: „...Strobl Alajos Dobó-szobrának bal oldali mellékalakja, a fokost markoló Mekchey pontos mása Breznay Imrének... Így mondta el egyszer e sorok írójánakl'1A maga Breznay Imre. A szobor női alakjának modellje Hajdú Róza volt.25

1911-ben Erdey Aladár a Művészet c. folyóiratban így írt a szoborról: „az 1907. év augusztus havában pedig nagy ünnepség keretében leplezték le az egri hősnek, Dobó Istvánnak Egerben emelt emlékszobrát. Tisztán plasztikai szempontból ez a mester egyik legsikerültebb alkotása. Egységes hatása mellett, erős mozdulat van benne, s a sziluettje kifejező. A Dobó-szobor egységét főképen az által óvta meg, hogy a két mellékalakot a foalakkal egy magasságban és hozzá hasonló arányokban helyezte el; így egy zárt háromszöget nyert. Dobó kivont karddal vezeti népét a vár védelmére. Különös figyelmet érdemel a páncéllal borított test megmintázása, mely nem teszi a holt tömeg benyomását, hanem

23 A tumba történetére: SUGÁR István 1987. 128-129.

24 Idézi KISS Péter 2007. 68.

25 Életéhez lásd. KISS Péter 2007. 100.

172