Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
Remenyik Kálmán és neje, Imre Miklós és neje, Kolossy Gusztáv és neje, Bóta Szilárd és neje, dr. Schönberger Soma és neje, Gáspárdy Géza és neje, Babies Béla, Szabó Ignácz és neje, Répássy László és neje, Csiky Sándor, Zsendovits József, Ury József és neje, dr. Köszler József és neje, Györgyényi Ignácz, dr. Kiss István és neje, Babies Aladár, Kürthy Ferenczné, Bemekker Ferencz és neje, Devera János, Gömöri Márton, Kapácsy Dezső, Luga László, Mednyánszky Sándor és neje, ifj. Miticzky János, Nagy Bemát, Petravích Antal, Polereczky Gyula, Szederkényi Nándor és neje, Vavrik Endre, Visontai Ignácz, Zalár József: és a városi elöljáróság tagjai. Miről a bizottság tagjai azzal, hogy a szükséglendö további teendőkre nézve intézkedni, s az eredményt annak idején e testület elé teijeszteni szíveskedjenek: végzésileg értesítendők.”14 Az 1884-től 1893-ig teijedő időszakra vonatkozóan a kézirat lezárásáig nem sikerült a szoborra vonatkozó adatot találnunk. 1894-ben az ezredéves évfordulóra készülődés kapcsán a helyi sajtó ismét foglalkozott a szobor ügyével, amely azonban úgy vetődött fel mintha korábban még soha senki nem tett volna javaslatot erre vonatkozóan. 1894-ben a megyei „milleniumi bizottság” úgy határozott, hogy a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából emléket állíttat a megye egyik történelmileg nevezetes helyén. A Zalár József elnökletével ülésezett bizottság egy szűkebb bizottságot küldött ki Kandra Kabos szihalmi és Tariczky Endre „kócsszigeti” emlékszobor állítási javaslatának „tanulmányozására.” A cikk írója azonban úgy fogalmazott, hogy ,jobb szeretnők részünkről, hanem az ezerév előtti táborozás, hanem eseménygazdag történelmünknek egy ennél sokkal fontosabb epizódja, az egri vár hősi védelme lenne megörökítve, az emelendő emlékoszlop által; rövidebben: ha Dobó István Egervára hős kapitányának emelnénk emlékszobrot.”15 Ugyancsak 1894-ben egy másik újságcikkben erre vonatkozóan az olvasható, hogy „Az ezerév alkalmából készülő vagy tervezett emlék - ha már emléket, szobrot vagy más képzőművészeti alkotást akarunk - mindenesetre Eger város múltjának valamely kimagasló eseményéhez fűződjék. Dobó világra szóló hősiessége, elszántsága és halálmegvetése bizonyára megérdemli. A szobor mellett szólnak Eger város szépészeti érdekei is. De ha valóban művészi, századokra szóló alkotást akarunk, mely méltó legyen Dobóhoz és Eger városához: joggal merül fel az a kérdés, hogy Eger város lakosságának anyagi viszonyai megengedik-e, hogy egy nagyobbszabású műemlék létesíttessék az ezerév megünneplése alkalmán ?... azt hiszik a Dobó-szobor eszméjének hívei, hogy Egernek okvetlenül azzal kell az ezeréves ünnep fényének emeléséhez hozzájárulnia, hogy Dobónak emel szobrot ? Hát Egernek nem volt más nagy embere? 14 Városi ügyek. Egerváros részéről 1883. évi április 1-jén tartott képviselői ülés jegyzőkönyvének részes kiírása = Eger, 1883. április 26. 157. 15 JÁNUSZ 1894. 2-3. 162
