Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Szent József tisztelete az újkori Egerben • 115

említi a Szent József templomot, az egykori török mecsetet.6 A kisméretű épület nem volt alkalmas arra, hogy betöltse egy katedrális szerepét. Telekesy István püspök 1700 és 1708 között helyrehozatta és kibővíttette a Szent Mihály plébániatemplomot, a szentélybe kanonoki stallumok kerültek.7

1717 májusában Erdődy Gábor püspök két templomot ajánlott fel az Egerben letelepedő trinitárius szerzetesek számára. Választhattak, hogy az alacsony és nedves Szent József templomot, vagy a városon kívüli Szentháromság templomot kérik. A trinitáriusok ez utóbbit választották. Mivel az osztrák-magyar- morva rendtartományt (a magyar kolostorok 1728-tól tartoztak ide) Szent Józsefről nevezték el, tisztelete igen fontos volt a trinitárius vagy más néven fogolykiváltó szerzeteseknél.8 Az egri trinitárius templomban a mellékoltárok közül az egyiket Szent Józsefnek szentelték.

1726-ban a török mecsetből átalakított Szent József templomot az irgalmas rendi szerzetesek kapták meg Erdődy Gábor egri püspöktől.9 A rendház ünnepélyes alapkőletételére 1727. április 20-án könnenetben vonult az alapító püspök a káptalan tagjaival a Szent József templomból. Az 1727 nyarán Egerbe érkező szerzeteseknek Erdődy Gábor püspök a palotájában adott szállást. A betegeket is itt ápolták. Eleinte négy betegágy volt, Szent Kozma és Damján, Szent József, Szent Miklós és Szent Géllért tiszteletére. Később az ágyak száma hatra nőtt.10 Az irgalmas rendi szerzetesek 1727. augusztus 21-én vették birtokukba a templomot. 1728. december 27-én költöztek át a betegek és a szerzetesek az új épületbe, amely a mai kórház legrégebbi szárnya.11

Az irgalmas rend templomáról több látkép is fennmaradt.12 A korabeli mértékegységeket méterre átszámolva a templom hossza 13,9 méter volt, szélessége pedig 13,61 méter. A falak magassága a deszkázatig 7,6 méter volt. A faragott kőből épült, négyszögletes alaprajzú, kisméretű, négy ablakos templom „közönséges kis lakházhoz” hasonlított. Észak felé egy kőfallal körülvett udvara volt. Belső berendezését egy Szent József képével díszített főoltár és két mellék 6 HML Érseki Gazdasági Levéltár Liber LVIII. sz.; DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 323.; Distributio domorum Canonicorum Agriae per Commissarios Ficales Anno 1688 Capitulo assignatarum. (Káptalani magánlevéltár III. sz. I. oszt. IV. csomag 2. sz.) Közölve: KANDRA Kabos 1887. 233-234.

7 SUGÁR István 1984. 377.; A Szent Mihály templomban volt egy Szent József oltár. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 408.

8 FALLENBÜCHL Ferenc 1940. 131-133.

9 Az alapító okirat: HML XII-6/44/8. Latin nyelven és magyarra fordítva is olvasható.

10 Az ágyalapítványokról további forrás: Fundationales lecticarum... EFL Archívum Ve- tus 460.

11 Az építkezésről, a berendezésről és egyéb eseményekről: Prothocollum seu Actorum et Factomm Convenors Agriensis Fratrum Misericordiae a die 8. mensis Octobris Anno 1726. HML XII-6/29.

12 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 386-387.

116