Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867-ben (Csiky Sándor Naplója) • 75
tának újabb királyi biztos kinevezése útján fog érvényt szerezni.53 Táviratilag felkérték Rajner Pál barsi főispánt Aranyosmaróton, hogy azonnal jelentkezzék szolgálattételre a m. kir. Belügyminisztériumba. Akadályoztatása esetére Lipthay Bélát, Baranya megye főispánját jelölték ki. A minisztertanács ülésén jelen volt gróf Szapáry Gyula, Heves megye 1867. április 29-én kinevezett főispáni helytartója. Itt utasítást kapott, hogy 1867. október 14-re rendkívüli megyegyűlést hívjon össze Egerbe. Ennek levezetésére valóságos forgatókönyvet dolgoztak ki, a kormány ebben számolt azzal a lehetőséggel is, hogy ha „a megyei bizottmány minden magyarázgatás nélkül egyszerűen megsemmisíteni rendelné a hozott végzést,” azt megtehesse a még királyi biztos megjelenése előtt, ezért Rajner csak azt követően jelenjék meg az ülésteremben. A gyakorlatban a kormány e szándéka nem realizálódott. 1867. október 14-én Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlésének tagjai „nem engedtek a 48-ból.” Felolvasták a kormány leiratát, mely tárgyszerűen leszögezte: „Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmánya az 1848. XXIV. tc.-t oda magyarázza, mintha e törvény a királyi városokat megillető politikai jogot, a rendezett tanácsú községekre is kitelj esztette volna.” Visszautasította a megye feliratának azt a részét is, mely szerint a kormány „bíróság mellőzésével Eger városa irányában közigazgatási úton akarna ítéletet hozni.” Közölte, ha a megyegyűlés nem intézkedik a visszavonást illetően” a törvény kérlelhetetlen szigorával” kíván fellépni és királyi felhatalmazás alapján a megyei bizottmányi üléseket határozatlan időre elnapolja, a „feltétlen engedelmességet” megtagadó tisztviselőket pedig elmozdítja állásukból, és „minden ellenszegülést a törvények egész szigorával” megtorol.54 Látva a feszült hangulatot, Rajner Pál nem várt tovább és megjelent az ülésteremben. Németh Albert55 azonnal kérdést intézett hozzá: Vajon a király nevében történt-e megbízatása, vagy a kormány megbízottjaként jelent meg? Rajner Pál röviden és fagyosan válaszolt: „Szándékoztam néhány felszólamlásokat meghallgatni, mert kötelességem magamnak a megyében uralkodó hangulatról biztos tudomást szerezni, de küldetésemnek célja nem az, bárminő interpellációkra választ adni, ezért kénytelen vagyok azt ez alkalommal is egyszerűen megtagadni.” Ezt követően feltette kalapját és a király október 9-i leiratára hivatkozva, „a megyék kormányzatát átveszem” kijelentéssel bezárta az ülést.56 (Rajner részéről rendkívül durva sértés volt a hevesiek felé, hogy kalapban intézkedett!) Rajner rendkívüli ravaszsággal és nagy közigazgatási tapasztalattal rendelkezett, ne feledjük Bars vármegye a reformkorban az egyik legellenzékibb 53 MÓL. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. K 148. 1867. 4353. sz. 54 SEBESTÉNY Sándor 1973. 1179. 55 NEMES Lajos 2002. 600-602. 56 MÓL. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. K 148. 1867. 4353. sz. 90
