Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII–XIX. századi múltja • 55
szomszédságában van egy bolt, amelyet egy görög bérel, viszont tartozik még az éves 250 frt bérleti díjjal.33 A hatvani serház XVIII. századvégi létezéséről, - de nem a működéséről - tudósít 1799-ben Vályi András.34 A műhely XIX. századi üzemeléséről mindössze azt tudjuk, hogy 1801 után Grassakovich III. Antal bérbe adta a sörfözöt, pálinkafőzőt és a vendéglőt,35 ahol 1809-ben Teutsch Ferenc mester főzte a sert.36 1809 után a hatvani serfőzőház működésére nincs közvetlen írásos bizonyíték, a XIX. században már csupán a vendégfogadó létezését említi 1837- ben,37 és 1851-ben Fényes Elek.38 Ezért tévesek azok a hatvani helytörténeti íróktól származó közlések,39 amelyeket eredendően Doktay Gyula kéziratából merítettek.40 Szerinte 1850 körül egy bizonyos Lippe Mór főzte a sört a településen. Az 1874. január 24-i adat szerint Lippe Mór akkor az uradalmi kocsma haszonbérlője volt, s az 1880-1890-es években Lippe már csak mint az elöljáróság tagja ismert.41 Hol és mikor épültek a hatvani serházak és a vendégfogadó? A településen a Salm-féle első sörházat, mint említettük, a Zagyva folyásirány szerinti jobb partján emelték. 1789. július 11-én ezt írták róla: ,fimenvén Hatvan várossából a Töltésen Gedellő felé, bal kézre esendő és Régi serháznak neveztetett darab kaszállé)” [található]. Ekkorra már eltűnt az első serház, ahol egykor még volt elegendő hely a főzéshez szükséges árpa és komló tárolására, továbbá a szalad őrlésére, ugyanakkor a közelben állt az uraságnak egy háromkerekű vízimalma. A forrásokban legelőször 1711-ben összeírt fogadó helye a mai Hatvanban a Kossuth téren kereshető. Itt alakult ki a török kiűzése után a település központja, ahol a helység akkori leírása szerint már megvolt a felépített templom, amely a mai Szent Adalbert tiszteletére 1751 után emelt épület helyén állhatott42 Tekintettel arra, hogy ezen téren halad keresztül a középkortól a Zagyva hídjához vezető a pesti országút, ezért itt alakult ki Hatvan újkori centruma is. A jelentőségét vesztett és lebontott egykori hatvani vár területén 33 B. GÁL Edit, 1999. 157. 34 VÁLYI András, 1799. II. 153. 35 SZEPES (Schütz) Béla, 1940. 89. 36 SZEPES (Schütz) Béla, 1940. 65. 37 FÉNYES Elek, 1837. III. 199. 38 FÉNYES Elek, 1851.11. 95. 39 DEMÉNY-Dittel Lajos, 1995. 69.; PETHEŐ Károly - FAZEKAS Zsigmondné - KOCSÁRI Istvánná, 1996. 325. 40 DOKTAY Gyula, Én. 59-60. 41 HML V-237/1. Hatvan. Képviselőtestületi jegyzőkönyv. 1872-1892. 42 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál, 1978. III. 260. 60
