Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Eszterházy Károly és Róma • 21

Kutatói munkáját tovább nehezítette, hogy tevékenységét a kollégiumban gyanúsnak találták, mivel azt hitték, hogy annak eredményeit a Jézus Társaság ellen akarja felhasználni, de azért nem adta fel a reményt. így az előbb említett leveléből már megtudhatjuk, hogy XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik a két kollégium egyesítése. A Santo Stefano Rotondo székesegyház és a San Apollinare kollégium egyesítésének időpontja viszont egyenlőre ismeretlen az ágens előtt, mivel a Kúria sokfunkciójú, köztük a régi dokumentumok megőrzéséről is gondoskodó hivatalának, a Dataria Apostolicámk iratai között (ex Regestris Datariae) nehéz az egyesítést kimondó bullát megtalálni.122 Pár hónappal később azonban az ifjabb Merenda már sikerrel járt, és el tudta küldeni végre a két kollégium egyesítésének dátumát: 1580. április.123

Az intézmény múltjára vonatkozó kutatások ennyiben is maradtak, a továbbiakban már csak az Örök Városba küldött diákokról kapunk híreket.

Az első diákot (dominum Vince), akiről értesülünk, Eszterházy még korábbi, váci püspöksége idején ajánlotta be a kollégiumba.124 Vincze István 1762- ben hagyta el Rómát,125 de már a következő évben két új egri hallgató belépésének engedélyezésével szolgál az ágens: ez alkalommal Grau Antal és Horváth Gáspár érdemelte ki Eszterházy ajánlását.126 Mindketten három évet tölthettek el a pápák székhelyén.127 A következő növendék, aki felvételt nyert a jezsuiták vezette kollégiumba, Nemespataky Miklós.128 Kollégiumba érkezéséről,129 majd 1771-es távozásáról,130 illetve személyiségének változásairól az intézmény akkori rektora három saját kézzel írt levelében személyesen is tájékoztatta Eszterházy Károlyt.131 Nemespataky még el sem hagyta a kollégiumot, Merenda már értesíti Eszterházyt, miszerint a kollégium kapui nyitva állnak két új egri szeminarista előtt, egyúttal kéri őt, hogy a két diák számára írja meg és küldje el az ajánlásokat (litteras commendatias), méghozzá a rektor, illetve a kollégium négy akkori bíboros protektorának címezve. Segítségképpen fel is sorolja, hogy

122 Róma, 1762. április 24. és május 5.

123 Róma, 1762. augusztus 21.

124 Neve mindössze kétszer kerül említésre: 1760. december 6-án és 1761. március 21 -én.

125 BITSKEY István 1996. 264. Itt egyébként az összes volt diák nevét megtalálhatjuk, a- kik közül az egrieket ágenseink is említik. 228-265.

126 Róma, 1763. július 9.

127 Horváth Gáspár 1742. október 10-én született Jászón, tanulmányait Rómába érkezése előtt Kassán, Egerben és Nagyszombatban végezte. 1790-től miskolci plébános. EÉL, Biographia, Archívum Novum, Personalia, 657.

Z)[omi]«M.s' Nicolaus Edelspacher admissus est inter alumnos collegii Germanici, et Hungarici. Róma, 1768. július 6. A Nicolaus Edelspacher nevének német névváltozata.

129 Róma, 1768. november 2.

130 Róma, 1771. április 20.

131 Az említetteken kívül: Róma, 1771. június 29.

41