Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Eszterházy Károly és Róma • 21

sége önmagában is egyedülálló. Munkásságáról, érdemeiről könyvtárnyi szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére.7 Mégis, ebből az irodalomból hiányzik egyházkormányzatának egyik legérdekesebb és legfontosabb fejezete: az Apostoli Szentszékhez fűződő viszonyának bemutatása.

Eszterházy Rómával, az Örök Várossal még diákként ismerkedett meg, hiszen teológiai ismereteit a Collegium Germanicum et Hungaricum falai között tökéletesítette.8 Az itáliai évek tapasztalatai, élményei, benyomásai élete végéig elkísérték. A pápai Kúriával az erősödő jozefinista államegyházi törekvések ellenére végig szoros és rendszeres kapcsolatot tartott fenn. E folyamatos összeköttetés, mondhatni az egri püspökség legrangosabb ,Jcülkapcsolatának’’ kulcsfigurái a főpásztor, és vele együtt egyházmegyéje állandó római képviselői, „ügynökei”, latin eredetű szóval ágensei voltak.9

Az ágensek alapvetően két fontos feladatot láttak el: egyrészt, modem terminológiával élve, kihelyezett tudósítókként küldték a legfrissebb híreket, a legújabb pápai rendelkezéseket, hírt adtak az Apostoli Szék és az Egyházi Állam aktuális politikájáról. Hiteles tájékoztatásuknak köszönhetően megrendelőik első kézből informálódhattak a Kúriában történtekről. Másrészről pedig, miután az összes fontosabb kúriai hivatalba bejáratosak voltak, intézték, továbbították a püspökök által a Szentszékhez küldött kérelmeket, folyamodványokat;10 képviselték megbízóik álláspontját egy-egy ügyben, vagy éppen, mint esetünkben saját maguk végeztek kutatásokat, kerestek festőket, festményeket, könyveket megrendelőik számára. Mindezért rendszeres pénzügyi juttatásokban részesültek, alkalomadtán pedig, egy-egy jól elvégzett munka után ajándékként is kaphattak bizonyos összeget.11 Egy-egy ágens, hogy elegendő jövedelemre tegyen szert, egyszerre több főpap hírszolgálatát és képviseletét is ellátta, ahogy ezt a későbbiekben, az egri példákból látni fogjuk. Az ágensi feladatokat világi személyek is elláthatták, ezáltal akár több generáción átívelő családi hagyományt teremtve. E bizalmi állás megszerzéséhez azonban fontos kritériumoknak kellett megfelelni: a jelöltek kiválasztásában sokat számított képzettségük, addigi tapasztalataik, és a már kiépített kapcsolatrendszereik.

7 Részletes bibliográfiát állított róla össze: ANTALÓCZI Lajos 1999. 399—415.

8 Rómában töltött tanulmányi éveire: BITSKEY István 1993.43-54.

9 Az ágensi intézmény kifejlődésére, jelentőségére, jellemzőire a korábbi magyar előzményekre lásd: TUSOR Péter 2002. 338; TUSOR Péter 2004. b. 111-115. - A XVm. századi római ügyvivők szerepének jelentőségét röviden említi: KATUS László 1996. 171.

10 Vö. TUSOR Péter 2002. 338-342; TUSOR Péter 2004. b.

11 Ex summa dicta scutorum biscentum exacta detraxi iuxta mandátum Excellentia Vost- ra scuta quadraginta, quae mihi dono benignissime dare dignata est. Róma, 1763. október 22. EÉL, Archívum Vetus, rsz: 314; isz: 2266. Idézett forrásaim túlnyomó- részt itt lelhetőek fel, így a későbbiekben csak az ettől eltérő elérhetőséget jelölöm.

22