Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
KÖNYVISMERTETÉS - Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger. 2006. 373. p. (Ism.: Viszóczky Ilona) • 159
hogy ennek alakulása milyen jelentős településfejlesztő hatást gyakorolt a hegyvidéki településekre. Úgy véli, hogy csupán a vasipar befolyása intenzívebb az üveghuták településfejlesztő hatásánál. Következtetései, egyebek emellett az üvegmunkások etnikai összetételére vonatkozó megállapításai az etnográfusok számára azért roppant becsesek, mert a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zemplénihegység területén, de hasonlóan Pannónia térségében is, az üveggyártással is összefüggő erdőgazdálkodás idegen ajkú csoportok megtelepedésével járt. Ezek a hegyvidék magasabb, a magyarság által korábban lényegében meg nem szállt területeit vették birtokba, sajátos ipartelepeket, ipari kolóniákat hoztak létre. Nem csupán az itt élő magyarsággal kialakult kapcsolatuk érdekes a kultúra és a társadalom kutatója számára, hanem a telepesek műveltségének és nyelvének változása is. Részben az a folyamat, amelynek során - a több helyről érkező, vélhetően nem homogén - csoportjaik műveltsége például a szlovákként egységesült, részben pedig változó tempójú asszimilációjuk folyamata. Befejezésként meg kell fogalmaznom, hogy a mai Magyarország északi hegyvidékeinek tájhasználata, a táj és ember történeti viszonya túlmutat a gazdaságtörténet folyamatain, s a térség egészének társadalomtörténeti és kulturális folyamatait is körvonalazza. Vagyis az üveggyártó települések csakúgy, mint a vaskohászat vagy más „erdei iparok” a népesség egészének históriáját is tükrözik. Csiffáry Gergely könyve sem egy - változó jelentőségű - iparág históriájának szintézise, hanem egy több évszázados, összetett társadalmi és kulturális folyamat Kárpát-medencei tükre. Elsősorban ebben a minőségben jó szívvel ajánlom a munkát az érdeklődők figyelmébe. VISZÓCZKY ILONA 161
