Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103
minden vonatkozásban megtalálják.”141 Ezután Egerben 1620 zsidót költöztettek gettóba. Az egri gettót később Kerecsendre helyezik át. A front határainkhoz való közeledtével a rémhírek száma is megszaporodott. Például elterjedt, hogy a radarok zavarására ledobott ezüstpapír csíkok mérgezettek lehetnek, és sebeket, bénulást, egyéb betegséget okozhatnak. Ezért óvták a lakosságot megérintésüktől. 1944 júliusában pedig egy asszony állítólag mérgezett füvet szedett, és mire hazaért, ruhája kiégett és a fii elsárgult. Augusztusban viszont egy ablakból a tömeg közé leesett rongybaba okozott pánikot, ugyanis a járókelők azt hitték, hogy repülőből dobták ki, és bombát rejt magában. Eger szovjet megszállása Románia 1944. augusztus 23-ai átállásával teljesen felborult az addig szilárdnak hitt kelet-romániai német arcvonal, augusztus 25-re a Vörös Hadsereg elérte Magyarország erdélyi határait. Október elején pedig már a trianoni határokon állt az ellenség, és rövid időn belül a Tiszántúlon is végig söpört a ffont. November 6-án éjszaka kelnek át a Tiszán, és jutnak el Heves vármegyébe a szovjetek. Az egri lakosság már 1944 őszének elejétől állandó légiriadók közepette élt, naponta körülbelül kétszer kényszerültek a föld alá. Az első bombák szeptember 19-én hullottak a városra. A három 100 kg-os bomba sem emberben, sem épületben nem tett kárt. Október 28-án és 30-án érte nagyobb légitámadás Egert. 28-án 12°°-kor egy szovjet repülőgép repült a város fölé, és szórta ki bombáit - a tetőzetén vörös kereszttel megjelölt - Irgalmasrendi kórház patakparti szárnyára. Az épületnek ebben a részében frissen operált és gyógyulófélben lévő betegek, már gyógyult, papírjaikra váró katonák tartózkodtak. Az áldozatok száma 30 beteg meghalt, 2 eltűnt. Október 30-án, az áldozatok temetése közben érte a Szalapart utcát bombatámadás, melynek következtében hárman haltak meg.142 A háború után a légitámadásokat megpróbálták jelentéktelennek feltüntetni, és a károk nagy részét a német bombázás (december 12.) rovására írni.143 Heves vármegye nagy részét a 2. Ukrán Front 53. hadseregének 49. és 57. lövészhadtestei szállták meg. Az utóbbinak, mely az 53. hadsereg jobb szárnyán harcolt jutott osztályrészül Eger bevétele. Feladatuk a Mátra és a Bükk közötti 20-25 km széles völgyön való előretörés, és a Mátra hegység megkerülése volt. Az 53. hadsereg jobb szárnyán a 27. hadsereg támadott, melynek fő feladata Miskolc és a Bükk hegység elfoglalása volt, de besegített a város ostromába is. 141 HML Alispáni jelentések 1943. IX. - 1944II. 4-5. 142 KOLACSKOVSZKY Lajos 1979. 142. 143 SUGÁR István 1989. június 28. 137
