Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103
tói éjfélig - a sötétség leple alatt - lépcsőzetesen vonták vissza eredeti állásaikba. A támadás kudarcának és a hadseregparancsnok szemrehányásainak hatására a hadosztályparancsnok, Uzoni Kovács Károly idegösszeomlással kórházba került. Tisztét Nagy Géza ezredes, a 23. gyalogezred parancsnoka vette át.115 Augusztus végére ugyanakkor a magyar hadsereg felettes német parancsnoksága, a B hadseregcsoport-parancsnokság is belátta, hogy a fáradt és gyenge magyar alakulatok saját erejükből nem képesek felszámolni a Don jobb partján kialakított szovjet hídfőket. Ezért megsegítésükre a németek a 24. páncélos hadtestparancsnokságot két gyaloghadosztállyal és több tüzérosztállyal alárendelte a 2. magyar hadsereg-parancsnokságának.116 Közben a magyarok nekiláttak a védővonalak kiépítésének, és fél év alatt egy 3-6 km mély fővédelmi vonalat alakítottak ki, amely egymáshoz gyöngy- füzérszerűen kapcsolódó számos támpont láncolatából állt, melyeket futó- és lövészárkok kötöttek össze, s minden magaslat meg volt erősítve. A második védőöv a peremvonaltól 12-20 km-nyire húzódott. Ez a tájon uralkodó magaslatokon kiépített támaszpontokból, lövészárkokból és lövészgödrökből állt.117 Sztorozsevojeval és Uriwal szemben szinte állandó harcok zavarták az erődítési munkálatokat, így azok néhány helyen gyengébbekre is sikerültek (4. gyalogezred). De a szovjetek sem tétlenkedtek, és hasonló „erődrendszereket” építettek ki a két helységben. A Sztorozsevojei- és Urivi-hídfők felszámolására egy hónap múlva, szeptember 9-én tettek kísérletet. A támadásban négy magyar könnyű (köztük a 20.), egy páncéloshadosztály és a német 168. gyaloghadosztály vett részt, ami ötszörös túlerőt jelentett a szovjetekkel szemben. A 14. gyalogezrednek középen, az otticsihai erdő felől, míg a 23-nak dél-nyugat felöl, Sztorozsevojen keresztül kellett megközelítenie a Dont. Csapataink a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek, és csak keserves harcok közepette sikerült elfoglalni a község egyharmadát, hat órára. Az egri ezred nem ért el jelentősebb eredményt. Az Urivi-hídfo ellen indított támadás sem járt nagyobb sikerrel. Szeptember 10-én végre sikerült Sztorozsevojet - a déli része kivételével - elfoglalni, és kiérni a Donhoz. A 14. gyalogezred e napon nem támadott, mert várták, hogy a falu déli csücskét is elfoglalják. Szeptember 11-én végre sikerült elfoglalni Sztorozsevojet, a többi alakulat is sikeresen nyomult előre. Már a hídfő teljes felszámolását tervezgették, amikor is a késő délutáni órákban indított orosz ellentámadás szertefoszlatta az elképzeléseket. A további magyar támadások már nem jártak sikerrel, a csapatok kény115 SZABÓ Péter 2001. 132-133. 116 KÜHNE Gábor 2002. 9. 117 SUGÁR István 1975.34. 129
