Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szikla Gergő: Eger lakosságának élete a II. világháború idején • 103
hegyek.”6 Sok faluból, amelyeket a bevonulás nem érintett, követségek érkeztek, hogy köszöntsék a felszabadítókat, sőt a legtöbb helyre „ételpusztítókat” kellett küldeni, mert a lakosok nagy lakomával készültek, de hiába vártak.7 Eger már a kezdetektől lelkesen figyelte a tárgyalásokat, és a „Csonka- Felvidék” nevében többször demonstrált a revízió mellett. Az egyik legnagyobb megmozdulás szeptember végén zajlott, amikor a Kossuth-téren (ma: Dobó tér) több, mint tízezren8 követelték a Felvidék visszacsatolását.9 Ezen kívül még számtalan tüntetést tartottak, ünnepségeket rendeztek és gyűjtést szerveztek a városban, az ősz folyamán. A város a zászló-mozgalmak”-ból sem maradt ki. Ugyanis az egri iskolák magyar lobogókat küldtek a kassai iskoláknak. Az elhatározás már október elején megszületett, s így november 7-én útnak is indíthatták azokat. Az első zászlót - amit az egri belvárosi állami elemi iskola10 küldött a kassai Hunyadi utcai általános iskolának - 1939. május 26-án szentelték fel, nagy ünnepség keretében.11 Az angolkisasszonyok egri intézete húsz zászlót készített a felszabaduló városoknak, amelyeket nagyrészt a 14. gyalogezred, kisebb részben a 13/III. zászlóalj és a 7. határbiztosító osztály kapott meg szétosztás céljából.12 A Szent Kristóf cserkészcsapat országzászlót13 készített, s vitte el saját kezűleg az első felvidéki városnak, ahová a 14. gyalogezred bevonult, vagyis Rozsnyónak.14 1938. november 13-án Egerben városi díszközgyűlést tartottak a Felvidék visszacsatolásának alkalmából, amelyen többek között ezek a határozatok is születtek: táviratban üdvözölték a Kormányzót, a dandár és a két ezred parancsnokait, a 14. gyalogezred tisztikarát és legénységét, a felszabadult városokat, és a baráti nemzeteket (Németország, Olaszország, Lengyelország)15; a Szarvasteret Hitler térnek (ma: ismét Szarvas-tér), a Vasút teret Mosciczky térnek nevezték el.16 A mai Dózsa György teret pedig Mussolini térnek keresztelték át. Döntöttek arról is, hogy a Dobó István életében két fontos városnak - Ungvár (itt született), Léva (Ferdinándtól kapta és sokáig itt élt) - országzászlójuk felállításához „az egri vár Dobó István vitézeinek vérével megszentelt falaiból' aján6 Eger, 1938. november 20. 3-4. Eger, 1938. november 20. 3-4. 8 A város lakosainak száma 1941-ben 32 482 fő volt. HML XXII-7/5. 9 Eger, 1938. szeptember 29. 1-2. 10 A mai I. számú iskola. 11 Eger, 1939. május 27., L. évfolyam/82. szám. 2. 12 Eger, 1939. november 6. 3. 13 Eger, 1939. október 29. 2-3. A lobogó 5 m hosszú, 1,5 m széles volt. Egyik oldalán a magyar középcímer, a másik oldalán Eger és Rozsnyó címere volt látható a következő felirattal: Húsz éves halál után előttünk az örök magyar élet. 14 Eger, 1938. november 20. 2. 15 HML V-71/50. 871. Kgy./1938. sz. 16 HML V-71/50. 272. Kgy./1938. sz. 105
