Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

politikai aktivitása mellett hírlapírói, szerkesztői tevékenységéről volt ismert. A munkával Szederkényi időre elkészült, a kötetek 1890., 1891. és 1893-ban megjelentek. Munkatársa időskori betegeskedése miatt lassabban haladt, s csak a közgyűlés sürgetésére adta le kéziratát 1896 nyarán. Októberi hirtelen halála következtében a kötet utómunkálatai Szederkényire maradtak, a bevezetőt, a mutatókat és tartalomjegyzéket már ő pótolta. l Az elsődlegesen vármegyei iratokon alapuló munka színvonalával kiemelkedik a korabeli hasonló feldolgozások közül. A szerzők nem az országos eseményeket színezik a helyi adalékokkal, mint mások legtöbb esetben tették, hanem megfordítva, a vármegyei történéseket vizsgálják nagyobb összefüggésekbe helyezve. A megye históriájában Gyöngyös története is helyet kap, de csupán azon a szinten, amelyet a megye életében játszott. A város levéltári anyagát is felhasználva pontosan kijelölték helyét és szerepét, s ahol szükségét érezték, foglalkoztak belső viszonyaival is. Megállapításaik sok tekintetben ma is helytállóak, s mivel azóta sem készült megyei monográfia, művük alapvető. Ugyancsak a milleniumi ünnepségek apropójából született meg Borovszky Samu szerkesztésében az 1896-tól megjelenő reprezentatív „Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monographiája)" sorozat. A 22 vármegye történeti összefoglalását és korabeli helyzetének leírását adó nagyszabású vállalkozás az addig elért kutatási eredmények rövid összegzését adta. Az 1909-ben megjelent Heves vármegye kötetben a Gyöngyösre vonatkozó részt Török Kálmán írta meg. A város plébánosa nem csupán leírást adott, mint például Eger szerzői, hanem rövid várostörténeti összefoglalót készített. A legfontosabb események korszakonkénti felsorakoztatása mellett kitért egyház- és birtoklástörténeti vonatkozásokra is, s külön részben foglalkozott a szőlőművelés, az ipar és kereskedelem múltban is meghatározó szerepével. A kötetben szereplő települések leírásaival összevetve átgondoltságával, jó arányaival és a lényeget jól meglátó szemléletével sikerült az egyik legjobb részt megírnia. A XIX. századra már nagy hagyományokkal rendelkező egyháztörténet képviselői is jelentkeztek Gyöngyösre vonatkozó feldolgozásokkal, adatközlésekkel. A katolikus oldalról Egerben 1885-től jelentek meg füzetek ,fidatok az egri egyházmegye történelméhez" címmel Kandra Kabos és Leskó József szerkesztésében, melyekben gyöngyösi egyháztörténeti forrásközlések is helyet kaptak. A református egyházra vonatkozó ismereteket Klimó Pál 1891-ben foglalta össze ,A gyöngyösi evangelicus, református, 1876. évtől Helvét és Ágostai Evangélikus egyesült protestáns egyház történetének vázrajza''' címSZINNYEI József, 1909. 13. 539-541.; KOZMA György, 2002. 289-316. BALÁZSY Ferenc, 1897. V-VII. BOROVSZKY Samu, 1909. 111-143. KANDRA Kabos, 1885-1907. 114