Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

venni a sajóörösi közbirtokosok összejövetelén, így mikor felosztották a gyűlésen a földeket, akkor ő a leghasználhatatlanabb - vizes, kopár - földeket kapta meg. Egy esetben fordult elő ezen időszakban az egri főkáptalan okleveleiben, hogy egy személy olyan szerződés ellen tiltakozik, amely feltehetően hamis, hiszen azzal vádolja testvérét és sógorát, hogy aláhamisították nevét az egyik birtokeladási szerződésre.

86 Nemesi birtokok azonban nem csak örök szerződések útján kerülhettek idegen kezekbe, illetve nem kizárólag okiratok ellen történtek tiltakozások, hanem jogtalan birtokhasználat vagy foglalás ellen is, bár nem jellemző az ilyen levelek nagy száma. Például Stahrenberg Antal az ellen tiltakozik, hogy Somosújfalu helységében lévő jószágát egy helybeli földbirtokos sajátjához csatolta és erdőjéből fát vágatott ki.

87 Egy oklevélben rosszul végzett határjárás („határzás") ellen feljegyzett óvásról lehet olvasni, mely szerint az alispán és a szolgabíró Vizslás és Kisterenye között nem rendesen állapította meg a határokat, aminek következtében több hold családi földet (Gosztonyi Pál birtokából) Kisterenyéhez csatoltak, s ezzel megkárosították tulajdonában. Sajátos tiltakozást kért meghitelesítésre Laczkovits József, aki nagybátyja cselekedete ellen kívánt szót emelni. Nagybátyja megegyezett nővéreivel, hogy minden örökségét rájuk hagyja, ezzel ellentétben nem sokkal később a Ludovicumnál egy „fundatiot" (alapítvány) tett 126.666 forint 40 krajcár értékben, mellyel a Heves megyei ősi jószágokat terhelte le, pedig egyik testvérével egyességre léptek a leányágra való háramlási joggal kapcsolatban. Gyakoriak a különböző - de nem örökvallásokkal kapcsolatos - szerződések, esetleg szóbeli ígéretek miatt benyújtott, megsemmisítést kieszközölni kívánó levelek is. Általában valamilyen csalárdságon kapják rajta a szerződő társukat, s ezen okból kifolyólag kérik az iratok semmissé tételét. így járt Szerencsy Katalin is, aki megbízta Jankó Istvánt, hogy vegye meg Sávoly Sámuel két helységben található birtokát, de ők ketten összejátszottak és számára kedvezőtlen szerződést kötöttek.

90 Dobfeneki Sipos Mihály is megcsalatása ürügyén kérte egy korábban kötött szerződése érvénytelenítését, mivel az aláíráskor csak gyertyafény égett, s öreg kora miatt nem látta rendesen, hogy mit íratnak vele alá.

91 Lányának tett ígéretét - melyben neki és férjének évi ötszáz váltóforintot előlegezett meg és jószága egy részét nekik adta - kívánja visszahúzni 1840. aug. 10. -Prot. XX:314. 1830. aug. -Prot. VV:77. 1835. jan. -Prot. XX:48. 1841. ápr. 20. -Prot. XX:341. 1835. szept.-Prot. XX:71. 1837. dec. 3. -Prot. XX: 185. 1838. júl. 17.-Prot.XX:211. 91