Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

osztályi költségeket is. Egy másik esetben a vevő 20 forint utazási költséget adott az eladónak.

69 A birtokeladási szerződéseknek a XIX. században is fontos pontja maradt a tehervállalás (evictio) megtétele,

70 mely szerint az eladó a vevőt esetlegesen érő minden törvényes támadás ellen védelmet ígér, így „evictiot minden törvényes impetítorok ellen magunkra és örököseinkre felvállaljuk", azaz az utódokra is kiterjed a kötelezettségvállalás. A kötelmi részek közé tartozott, hogy az adott szerződést valamelyik hiteles helyen kellett bevallani, s a legtöbb oklevélben konkrétan az egri főkáptalant nevezik meg a dokumentum hitelesítésének szerveként. A bevallás megtételének határideje ritkán van kijelölve, ha van, akkor általában a szerződéskötéstől számított egy-hat hónapban szabták meg. Az okirat hitelesítésének hiányában az eladó fél bánatbért volt köteles fizetni a vásárlónak, ennek összege a Varnay család bevallásában 200 pengő, ha féléven belül nem hitelesítik az iratot.

72 A bánatbér (vinculum) összege elérhette a 2000 forintot is, de ennek ellenére a határidőket sokszor nem tartották be. Az előbb említett oklevél például a féléves határidő ellenére csak 2 év múlva került hitelesítésre. Egyes bevallásoknál megtalálható a pénzösszeg lefizetéséről szóló nyugtatólevél is. Ezek a néhány soros okiratok, melyeket a birtokelidegenítésről szóló dokumentumhoz csatolták, és általában két tanú aláírásával bizonyították a pénz átadását. Az egri főkáptalan által hitelesített oklevelekben az 1840-es években jelenik meg az örök bevallások végén található birtok átadását bizonyító levél, sokszor a pénz lefizetésének bizonylata mellett. Példa erre a Kiszel család sztárnyai birtokeladásáról készült eladási szerződés, aminek a végén található: „ezen bevallásban említett részjószágnak Nemes Kiszel Sámuel és István által a vevő valóságos birtoka alá lett bocsájtását tanúsító bizonyítvány", amit a gömöri szolgabíró és esküdtje írt alá.

73 Említést kell tenni az úgynevezett megerősítő örök bevallásról is, ami tulajdonképpen egy már megírt szerződés újra érvényesítését, illetve jóváhagyását jelenti. Ez legtöbbször olyankor fordult elő, amikor eladták a birtokot és az eladást hiteles helyen be is vallották, de a szerződésben megírt pénznek csak egy 1846. jún. 16.-Prot. YY:152. 1845. aug. 3.-Prot. YY:92. Tripartitum I. rész 74. cikkelye szól a szavatosság felvállalásáról. - WERBŐCZY István, 1990. 189-190. 1832. jan. -Prot. VV: 145. 1845. nov. 8.-Prot. YY:112. 1845. okt. 29. -Prot. YY:102. 88