Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

osztályi költségeket is. Egy másik esetben a vevő 20 forint utazási költséget adott az eladónak. 69 A birtokeladási szerződéseknek a XIX. században is fontos pontja maradt a tehervállalás (evictio) megtétele, 70 mely szerint az eladó a vevőt esetlegesen érő minden törvényes támadás ellen védelmet ígér, így „evictiot minden törvé­nyes impetítorok ellen magunkra és örököseinkre felvállaljuk", azaz az utó­dokra is kiterjed a kötelezettségvállalás. A kötelmi részek közé tartozott, hogy az adott szerződést valamelyik hi­teles helyen kellett bevallani, s a legtöbb oklevélben konkrétan az egri főkápta­lant nevezik meg a dokumentum hitelesítésének szerveként. A bevallás megté­telének határideje ritkán van kijelölve, ha van, akkor általában a szerződéskö­téstől számított egy-hat hónapban szabták meg. Az okirat hitelesítésének hiányában az eladó fél bánatbért volt köteles fi­zetni a vásárlónak, ennek összege a Varnay család bevallásában 200 pengő, ha féléven belül nem hitelesítik az iratot. 72 A bánatbér (vinculum) összege elérhette a 2000 forintot is, de ennek ellenére a határidőket sokszor nem tartották be. Az előbb említett oklevél például a féléves határidő ellenére csak 2 év múlva került hitelesítésre. Egyes bevallásoknál megtalálható a pénzösszeg lefizetéséről szóló nyug­tatólevél is. Ezek a néhány soros okiratok, melyeket a birtokelidegenítésről szóló dokumentumhoz csatolták, és általában két tanú aláírásával bizonyították a pénz átadását. Az egri főkáptalan által hitelesített oklevelekben az 1840-es években jele­nik meg az örök bevallások végén található birtok átadását bizonyító levél, sok­szor a pénz lefizetésének bizonylata mellett. Példa erre a Kiszel család sztárnyai birtokeladásáról készült eladási szerződés, aminek a végén található: „ezen be­vallásban említett részjószágnak Nemes Kiszel Sámuel és István által a vevő valóságos birtoka alá lett bocsájtását tanúsító bizonyítvány", amit a gömöri szolgabíró és esküdtje írt alá. 73 Említést kell tenni az úgynevezett megerősítő örök bevallásról is, ami tu­lajdonképpen egy már megírt szerződés újra érvényesítését, illetve jóváhagyását jelenti. Ez legtöbbször olyankor fordult elő, amikor eladták a birtokot és az el­adást hiteles helyen be is vallották, de a szerződésben megírt pénznek csak egy 1846. jún. 16.-Prot. YY:152. 1845. aug. 3.-Prot. YY:92. Tripartitum I. rész 74. cikkelye szól a szavatosság felvállalásáról. - WERBŐCZY István, 1990. 189-190. 1832. jan. -Prot. VV: 145. 1845. nov. 8.-Prot. YY:112. 1845. okt. 29. -Prot. YY:102. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom