Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Adalékok Heves megye XVIII-XIX. századi vízrajzához • 5
vizsgálódást, hogy mind a három térképsorozat áttetsző fóliákon (film, asztralon) megtalálható. így a térképészeti ismeretek mellett a lehető legkönnyebben volt végezhető a meglehetősen időigényes összehasonlító munka. A vizsgálódást kiterjesztettük a mai térképsorokkal történő összevetésre is. Munkánkban mindhárom katonai felvétel vízneveit eredeti írásmódban közöljük 1 , és lehetőség szerint megnevezzük mai néven is. Reményünk az volt, hogy ez nem kis mértékben segítheti a XVIII-XIX. század természeti viszonyainak megismerését, a két évszázad alatti történeti változások elemezhetőségét és a több mint 200 év alatti névváltozatok közötti eligazodást. A munkánkhoz készült XVIII. század végi térkép (lásd külön mellékletként a kötet végén) a folyó- és állóvizek állapotáról pedig összefoglaló áttekintést ad az I. katonai felvétel korából, mely - különös tekintettel a megye D-i területeire - alapvetően különbözik a maitól. Heves megye vizeinek lefolyási irányai süllyedések és kéregmozgások hatására 20-25 000 évvel ezelőtt fokozatosan alakultak ki. 2 Megállapíthatjuk azonban, hogy a változások még vizsgált időszakunkban is tartottak, melynek legjobb bizonyítéka a XVIII. századi Tisza-szakasz összevetése a XIX. század végének állapotával. 3 Megjegyzendő, hogy ebben a változásban már nagyobb szerepet kapott az ember, mint a természet. A három katonai felvétel víznevei különböző típusúak. Mindhárom katonai felvételen vannak természetes és mesterséges vízrajzi adatok is. Természetes terepalakulatok a folyóvizek (folyó, patak, ér, vízfolyás stb.), a völgyek. A völgyek határesetek a vízrajzi illetve a domborzati adatok között. Azért vettük fel mégis a völgyek neveit, mert a legtöbb esetben van vízfolyásuk, sok esetben azonos nevüek a völgy nevével, ha nem, akkor a nyerhető információ még sokrétűbb. Ezen túlmenően, a völgyszakaszok nevei sokat árulnak el, például: az elpusztult falvakról (Kocs völgy, Laky völgy, stb.). Az állóvizek (tó, mocsár, állandóan elöntött terület stb.) képezik a természetes vizek három katonai felvételen szereplő másik típusát. A mesterséges létesítmények között is vannak folyóvizek (csatornák, átvágások stb.), állóvizek (kutak, fürdők), ezen túlmenően mechanikai objektumok is (például szivattyú). Heves megye megnevezett folyó- és állóvizei az I-II-HI. katonai felvételen A helynévanyag közreadásának a módja a következő: - Az áthúzott földrajzi nevek az adott forrás tévesen írt nevei. Minden esetben megadjuk a szelvényszámot, amelyen az adott víznév található. A megyén belüli elhelyezkedés megállapítását a három katonai felvétel Heves megyei szelvényezésének ábrája segíti. NEMES Gerzson, 1981.8. B. HUSZÁR Éva, 2000. 9-94. 6
