Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Illés Virág: A Fuorcontrasti kastély az 1761. évi inventárium tükrében • 57

kápolnájának festményei az egri szeminárium illetve a felsőtárkányi templom díszeivé váltak.

20 A kastély tehát csak pár évig szolgált látogatóik csodálatára, röviddel felépülése után már híre-hamva sem volt. A földdel egyenlővé tett Fuorcontrastiból egyedül parkja maradt meg, mely még a XIX. században is látogatott lehetett, legalábbis Fényes Elek erre utal, mikor Geográphiai szótárában ' beszámol a valamikori kastély helyéről, s megemlíti, hogy a kastély körül lévő kaszálót nagy kert néven ismerik, továbbá, hogy az akkor még gondozás alatt lévő 10-12 holdnyi szép parkban az egriek nyaranta eljárogattak. De Fényes is valószínűleg a szép park alatt a tó környéki angol ízléssel rendezett fasorokat érti, s nem a kastély közvetlen környezetét, a hajdani parteres, díszparkot, szökőkutakkal, vázákkal. Markmüller Károly 1811-ből való térképén

22 tisztán kivehető az országút észak-nyugati oldalán a tavat körülvevő angolkert, s jelöli az út másik oldalán a sziklás, meredek oldalú, hosszan elnyúló, teraszos hegygerincen a Fuorcontrasti helyét. A térképen a hajdani díszkertre csak a fák, az erdő hiánya utal. A kastély és a Barát-réti kolostor néhány kőtöredéke

23 az Egri Érseki Líceum Lapidáriumának 1932-ből való tárgymutatójában ugyan még szerepelt valószínűleg azonban a gyűjtemény 1950-es Buttler-házba történő költöztetése során, vagy talán a későbbi, vármúzeumba való költöztetés alkalmával nyoma veszett a tárgyaknak - s ezért ma már azok nem találhatóak a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében. Az 1961 körül megindult lakossági építkezések következtében beépítetté vált területen pedig ma már lehetetlen a kastély alapjait feltáró munkálatokat folytatni. SZMRECSÁNYI Miklós, 1937. 74-75., 95.; VOIT Pál, 1972. II. 739.; SUGÁR István, 1996. 114. FÉNYES Elek, 1851. III. 181. SUGÁR István, 1996. 109. A Liceum bal oldali lépcsője alatt a római -, közép-, és törökkori kőtöredékek között volt két XVIII. századi darab is, melyek a Felsőtárkány és Lillafüred közötti autóút építése közben, 1929-ben kerültek a felszínre. Az egyik egy ovális nyílásokkal áttört, rokokó korlát töredéke volt, faragott kőből (a 15. sz. alatt), a másik kisebb töredék ugyanannak a korlát töredéknek volt egy másik darabja (16. sz. alatt). A XVIII. sz. közepéről több töredéket is őrzött a Líceum bal oldali lépcsője alatt elhelyezett gyűjtemény. A 45. sz. alatt a gróf Batthyány család kőből plasztikusan faragott címertöredéke volt. A címert tartó oroszlán egyik mancsa még rajta volt a címeren, melynek alsó sarka letörött. A címertöredék 1927-ben Felsőtárkány egyik földműves házának udvaráról került elő, ásás közben, talán a kastély kocsifelhajtójának oromzatát díszíthette. 46. sz. alatt egy négyszögű kődarab FD 1747 jelzéssel, a 47. sz. alatt egy kőszobortöredék, egy angyalfej kapott elhelyezést. Az Egri Érseki Líceum Lapidáriumának tárgymutatója. 1932. 61