Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - B. Illés Virág: A Fuorcontrasti kastély az 1761. évi inventárium tükrében • 57

néma barátok, akiket azonban a történelem viharai elűztek otthonukból. Barkóczy püspök már csak a hajdan volt kolostor romjait találta a réten. A püspök először csak egy kápolnát építtetett e helyen, melynek alapkövét 1748. május 17-én tették le. A nazarénus barátok azonban csak 1756-ban költöztek be az újonnan felépített klastromba. Barkóczy püspök Bécsben ismerkedett meg a Názáreti Jézus Vezeklő Barátainak nevezett rend

15 egyik elöljárójával Pool marquis-val, aki a Bécsben élő barátokat Barkóczy püspök pártfogásába ajánlotta. A rend a középkori koldulórendek mintájára teljes szegénységben élt, eltartásukról kegyes pártfogóik gondoskodtak. Az 1755-ben Egerbe érkező barátokat a minoriták naplóírója a következőképpen mutatta be: „...mezítlábasok, öltözetük és csuklyájuk kelméje és színe hasonló a reformáltakéhoz, de más szabású; durva, kék színű kötélövük van, szakállt viselnek és nazarénusoknak mondják magukat...". A püspök tehát a Segedelem-völgybe három szerzetest telepített le, s gondoskodott róluk. Barkóczynak az erdei kolostorban volt néhány saját szobája is jámbor feliratokkal, ahol magányosan elmélkedhetett, imádkozhatott, s félrevonulva a világi hívságoktól a szerzetesi közösség vendégeként tölthette teljes visszavonul tságban napjait.

18 A gyorsan felépült kastély és kolostor azonban rövid életű volt, mindössze építtetője, Barkóczy püspök egri évei alatt szolgált pihenőhelyül. A püspök utódja Esterházy Károly gróf lebontatta a „botrányos" nyári kastélyt. Az új püspök bár, maga igen puritán életet élt, a teljes szegénységben és elzártságban élő barátokat mégsem támogatta, igaz a rendet Bécsből is kitiltották. Az elhagyott kastély és kolostor hamar pusztulásnak indult, majd miután a berendezéseket elszállították,

19 megkezdődött az épületek elbontása is. A kastély négy ablakát a püspöki palotába építették be, több mint tízezer téglát Nagytályara szállítottak a kocsmaépítéshez, a kertből 1510 padlót szedtek fel a tárkányiak. A kelyhek és monstranciák szétszóródtak, néhány az Eszterházy püspök alatt épült felsőtárkányi templomba, és Eszterházy hejcei nyaralójába került. A nazarénusok A nazarénusok kolduló rendjét 1752-ben, Salamancában alapította Jüan Alfonso Varela y Losada. A rend szabályzatát csak 1784-ben hagyta jóvá VI. Piusz pápa, tehát Barkóczy egri püspöksége és később esztergomi érseksége idején a rend nem rendelkezett pápai jóváhagyással. Magyarországon a XVIII-XIX. században négy rendházuk működött: Felsőtárkányban, Máriahelyen, Pélyen és Both-pusztán. A rendet 1935-ben szüntették meg. - Magyar Nagylexikon. 2001. 13. 597. Min. Hist. Dom. 1755. október 15. SZMRECSÁNYI Miklós, 1937. 96. VOIT Pál, 1969.

1. 151.; Felső Magyar-Országi Minerva, 1832. 250. A minoriták História Domusa (Min. Hist. Dom. 1762. július 23.) a következőképp idézi fel az eseményt: ,Az excellenciás ordinárius úr a Fuorcontrasti ékességeit elhordatja a saját egri palotájának díszítésére s ezzel megkezdődött a leggyönyörűségesebb hely pusztulása." - SZMRECSÁNYI Miklós, 1937. 74. 60