Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében (I. rész. Ezerkilenc száznégyig) • 179

színigazgató és Altorjay Imre jogász tanúk jelenlétében. Lakhelyük Eger Hatvani külvárosában volt. Július 24. napján, Egerben született ALFÖLDI IRÉN

78 (énekesnő [szoprán] kb. 1895-től). A születési anyakönyvbe SCHWARZ REBUS néven jegyezték be. Apja: Schwarz Simon, anyja: Klein Betti. Egerből elkerülvén Bécsben tanult énekelni, majd a prágai Nemzeti Színházba szerződött, ahol drámai alakításaival nagy sikereket ért el. Vendégművészként a Magyar Királyi Operaházban is fellépett. 1891-ben belügyminisztériumi engedéllyel nevét Alföldi-re változtatta. 1897-ben szülővárosában Tiszay Dezső társulatának meghívott vendégeként láthatta az egri közönség. Verdi Parasztbecsület című operájában lépett a színkör deszkáira. 1906. március 17-én, a helyi izraelita jótékony nőegylet és a gyermekbarát egyesület rendezésében, kivételes művészestélynek adott otthont a Kaszinó nagyterme. Nagy szenzációnak számított Beregi Oszkárnak, a Nemzeti Színház tagjának és Alföldi Irén operaénekesnőnek a fellépése, aki részletet adott elő a Parasztbecsület című Mascagni-operából, s néhány részletet Goldmark, Lányi Ernő és Kun László művekből. A helyi lap szerint „Alföldi Irén, miután meghódította énekével a budapesti és prágai Opera közönségét, most aztán meghódította szülővárosát is, melynek közönsége tomboló tapssal és zajos éljenzéssel hódolt meg neki." A művésznőt Komáromi Ödön, a kiváló egri zongoratanár kísérte. Az Egri Városi Színházban ugyanezen év húsvét vasárnapján nyílt meg a tavaszi színházi szezon. A közönség rokonszenvvel fogadta Ballá Kálmán társulatát, amely nem szűkölködött jeles művészek tekintetében: Hidy Irén, Torday Erzsi, Heltai Hugó, Komlóssy Emma és Küry Klára mellett az utolsó héten Alföldi Irén művészetét csodálhatta meg a nagyérdemű a Cigánybáró operettben. 1873. Május 30. napján, Egerben halt meg BARTAKOVICS BÉLA, KIS-APPONYI

79 (egri érsek, színházi mecénás). A 82 éves korában elhunyt agg főpapot június 4-én, Alsó Elefánton, Nyirta vármegyében temették el. A Nemzeti Színház javára 2 000 frt-ot hagyományozott. A forradalom és szabadságharc leverését követő időkről szól az a - talán 1854ből való - legenda, amelyik a Líceum színpadával történt eseményről mesél. Megérkeztek az osztrákok Egerbe, és német nyelvű színtársulat részére alkalmatos játszóhelyet keresett a kerületi főnök. Miután értesült arról, hogy a Líceumban van megfelelő helyiség, felkeresték Bartakovics Béla érseket, s előadták Szász Miklós a társulathoz később - csak 1871-ben - csatlakozott, első fellépése ez év január 24-én volt. SZÉKELY György, 1994. 20.; MSZL, 1:40. MSZL, 1. 132.; SZINNYEI József, 1891. 1. 617-619. 198