Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Nemes Lajos: Eger város az 1839-1843. évi gazdasági pénztári számadások tükrében • 129

sokat ellenőrzés céljából felterjesztették a földesurakhoz", akik a bíró és a tanács jelenlétében tartott úriszéken az előzetesen megvizsgált számadásokat jóváhagyták, vagy azokkal kapcsolatban kifogást emeltek. Ez egyúttal beleszólási lehetőséget biztosított a földesuraknak a város gazdálkodásába. Az országos rendeleteknek megfelelően a katonai évet tekintették a gazdálkodás időkeretének, így Eger számadásai vizsgált korszakunkban az adott év november l-jével kezdődtek és a következő év október 31-ig tartottak. A forrásközlésünket amellett, hogy a város bevételeit és kiadásait vizsgáljuk, ezen belül is két részre bontottuk. Előre vettük a számadások adatait értékelő szöveges részt és ezt követik, a számadásoknak megfelelően csoportosított adatai. A megfelelően csoportosított azt jelenti, hogy például ha egy kereskedőtől azonos évben ugyanabból a termékből ugyanazon célra többször is vásárolt a város, abban az esetben csak egyszer szerepeltetjük a nevét az adattári részben, a kiadott pénzösszeget pedig összesítve közöljük. A számadások mindig az előző év zárszámadása alapján kimutatott eredményességet mutatják, tehát azt, hogy töblettel, vagy hiánnyal zárt-e a gazdálkodás. Amennyiben többlettel zárt, akkor annak összegét a következő év bevételeinél szerepeltették, ha hiánnyal, akkor pedig a kiadásoknál. Az 1839/40, 1840/41, 1841/42 és az 1842/43. katonai évek gazdasági pénztárának bevételei A pénztár éves bevételei igen nagy ingadozást mutatnak. A négy vizsgált évben a legmagasabb a bevétel az 1839/1840-es gazdasági évben, amikor 44072 vFt 03 18/20 kr.-ral gazdálkodtak. Ez nagyon jó évnek számít, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az előző évből kiemelkedő nagyságú maradványöszszeget vettek át. Az 1840/4l-es év során befolyt 20101 vFt 35 19/20 kr. csak a 45,6 %-át érte el az előző év bevételének. Az 1841/42-es év 32341 vFt 47 3/60 kr. bevétele jelentős, több mint 60%-os emelkedést mutat, ugyanakkor, mint látni fogjuk ezt az évet már deficittel zárta a kassza. Az 1842/43-as évben ismét csökkent a bevétel 23311 vFt 48 2/12 kr.-ra, s ez az előző évi bevételnek csak a 73,56%-a volt. A gazdálkodás eredményességét az mutathatja, hogy pozitív, vagy negatív eredménnyel zárták-e az évet. Ezt legegyszerűbben az adott év pénzmaradványaiból állapíthatjuk meg. A maradványösszegekből kitűnik, hogy az 1838/1839-es gazdasági év igen eredményes volt, mivel a pénztár 16195 vFt 38 15/60 kr. pozitívummal zárt. Az 1839/40-es év többlete már csak 36%-a az előző évinek, s ez folyamatosan csökkent, mivel az 1840/4l-es évben már ennek a kisebb összegnek is csak 87 %-át érte el a pénzmaradvány. Az 1841/42. évet pedig, ahogy említettük hiánnyal zárták. A városnak két földesura volt, az egri érsekség és a főkáptalan. Lásd NEMES Lajos, 2001. 11-20. 130