Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111

céhes iparának történeti áttekintését adja, amivel a részletkutatások terén jelentett komoly előrelépést.

30 Az egyháztörténet, a kulturhistória, majd az irodalomtörténet kutatását az ekkor Gyöngyösön tanító Bán Imre munkássága emelte országosan is kiemelkedő szintre. ] Az 1930-as évek végéig a város korszerű, a tudományos szempontoknak is megfelelő monográfiája még mindig nem készült el. Aki alkalmas lett volna e feladat elvégzésére, más munkákkal volt elfoglalva (Bártfai Szabó László), aki pedig megpróbálkozott vele, az vagy alkalmatlan volt, vagy megmaradt a népszerűsítő szinten. Ekkor jelentkezett elkészült köteteivel Dezséri Bachó László. Évenként megjelentetett egy, a várostörténet valamely korszakát feldolgozó könyvet, de volt olyan év, amikor több munkája is napvilágot látott. 1938-ban a város Rákóczi-szabadságharc kori történetét, a következő évben Gyöngyös históriájából az 1848-1849-ben történteket publikálta. 1940-ben a közelmúlt, 191819es forradalmainak feldolgozása jelent meg, rá egy évvel pedig a török hódoltság időszakának várostörténete, s emellett aktuálpolitikai felhanggal, és nem kevés antiszemitizmussal a zsidóság gyöngyösi „térfoglalásának" múltját tárta fel 1919-ig. Ez utóbbi művét folytatva 1942-ben a zsidók további, saját koráig tartó előretörését fejtette ki. 1943-ban került ki nyomdából Gyöngyös legrégibb időszakának, a kezdetektől 1526-ig terjedő történeti feldolgozása, 1944-ben a város templomainak históriáját foglalta össze. E nagyobb lélegzetű munkák mellett kisebb helytörténeti témák megírására is vállalkozott, így elkészítette a gyöngyösi kaszinó, az alapítványi közkórház és a tűzoltó egyesület történetét. A várostörténet további fejezeteinek megjelenését a háború megakadályozta. Az 1943-ban és 1944-ben kiadott művei végén jelzi, hogy mely részek milyen stádiumban vannak: a város XIX. és XX. századi történetét tárgyaló kötetek sajtó alá rendezés alatt állnak, a XVIII. századot feldolgozó munka pedig kézirat formájában már elkészült. Azt, hogy mi lett ezeknek a sorsa, nem tudjuk, egy biztos, hogy Gyöngyös történetének összefoglalója ekkor sem készült el. Bachó László bár képzettsége szerint katonatiszt volt, jó érzékkel és megfelelő előtanulmányok után fogott a történetíráshoz. A Ludovika Akadémia tanáraként szerkesztette az intézmény múltját bemutató reprezentatív kiadványt, s a történeti részét is ő írta meg.

33 1936-ban már kutatta azokat a forrásokat, melyek alapján elkészítheti szülővárosa történetét. Ekkor ugyanis a Ludovika I. Főcsoport Parancsnoksága levélben fordult Gyöngyös képviselőtestületéhez, melyben kérik, hogy Bachó László alezredes a városi levéltárból tudományos kutatásai RÁZUS József, 1928. BÁN Imre, 1940. 242-250., 1941., 1943. 34-43. Műveit lásd az irodalomjegyzékben. BACHÓ László, 1930. 118