Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)
TANULMÁNYOK - Szabó Jolán: Gyöngyös történeti irodalmáról • 111
tőmunkája után vállalkozott szülővárosa múltjának összefoglalására. 7 1879-ben a Gyöngyös című hetilapban folytatásokban jelentetett meg részleteket az elkészült fejezetekből, amivel egyrészt szélesebb körben tette ismertté kutatási eredményeit, másrészt pedig a kiadásra kerülő könyvéhez előfizetőket toborozhatott. Müvében a kezdetektől 1880-ig veszi számba a történteket, leginkább azokat az eseményeket, amikor Gyöngyös az ország históriájában megemlíthető. Ismeri és használja a már megjelent országos forráskiadványokat és történeti feldolgozásokat, csakúgy, mint a megyéről, városról szóló irodalmat, s ezt egészíti ki saját levéltári gyűjtésével. Kedves olvasmánya lehetett Horváth Mihálytól A magyarok története, amire sokszor hivatkozik, azonban annak szellemisége és szemlélete mélyebben nem érintette meg. Művében mindent szeretne leírni, aminek csak birtokába jutott, s kapcsolatba hozható városával. Teljes terjedelmükben idézi a forrásokat, emellett gyakorta a közéjük írt moralizáló összekötő szöveg megírására szorítkozik. A város és környéke korban szokásos leírása után korszakonként követi a múlt történéseit. Műve inkább tekinthető krónikának, mint várostörténetnek, szemléletében és módszerében a műkedvelő historikust testesíti meg. Komoly előrelépést és egyben más minőséget jelentett a történettudományban, amikor már egyetemi stúdium befejezése után fogtak hozzá a helytörténeti munkák megírásához. Az újabb generációhoz tartozó kutatók a bölcsészvagy jogi végzettségen túl történetelméleti, módszertani, segédtudományi stb. ismeretek birtokában kezdték el munkájukat, s az addig kiadásra került történeti összefoglalók is formálták szemléletüket. Bár a történetírás továbbra is alapvetően forráspublikáló volt, a szintézisre törekvés igénye már ekkor is megmutatkozott. A századforduló táján megjelent vármegyei és városi monográfiák reprezentálják ezt az időszakot. Heves megye történeti összefoglalójának elkészítéséről 1886. július 28-án határozott a vármegyei közgyűlés, hogy az ezredéves évfordulóra saját történetük megjelenhessen. Megbízást két szerző kapott: az 1526-ig tartó időszak megírására Balázsy (Balássy) Ferencet, az azt követő 1867-tel befejeződő korszakok történetének összefoglalására Szederkényi Nándort kérték fel. A két megbízott közül az esperes-plébános Balázsy komoly tudósi múlttal rendelkezett már ekkorra. Számos történeti publikációt tudhatott magáénak, megalakulása (1867) óta a Magyar Történeti Társulatnak, 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1868-ban „Vázlatok Heves és Külső-Szolnok vármegyék helytörténetébőr címmel megjelentette a megyére vonatkozó alapkutatásai eredményeit. 9 Szerzőtársa, a teológiai és jogi végzettséggel bíró Szederkényi 7 SEBŐK László, 1890. Előszó.; SZINNYEI József, 1908. 12. 846-847. 8 Gyöngyös, 1879. 17., 20., 22-25., 29., 31. sz. 9 SZINNYEI József, 1891. 1. 400-402. 113
