Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

vagyis „ahány fitestvér van, annyi részre szakítatnak", ugyanakkor a nemes ember saját szolgálataival szerezett javairól szabadon rendelkezhetett. ' Sokszor csak akkor írtak végintézkedést, ha nem volt az illetőnek törvényes örököse, de ilyenkor is az érdekeltek legtöbbször csak szerzett vagyonukról rendelkeztek, ahogy Kováts Eleonóra tette, minthogy csak az özvegysége idején felhalmozott javait hagyta testvérének a lányára.

128 Ugyanígy unokahúgára hagyta saját maga által összegyűjtött vagyonát Eötvös Anna is.

129 Az 1840-es években már előfordul, hogy ősi javakról is döntenek testamentumukban a nemesek, bár a két felhozott példa tulajdonképpen osztály szerződésnek is tekinthető. Eszerint Hilibi Gál Antal és felesége közös végrendeletében mind a kétféle - „ősi és keresett" - vagyonról rendelkeznek eszerint öt fiúgyermekük felosztja egymás között egyenlően az ősi jószágokat, míg legkisebb fiúk (ő a hatodik) már semmit nem kap ebből, mivel több földet már megvásárolt tőlük. Ahhoz, hogy a legkisebb fiú is örökölhessen, neki osztályra kellett volna bocsátania a megvásárolt földet. Ellenben a szerzett ingóságokat pontosan elosztják örököseik között.

130 Édesapjától öröklött javairól döntött végső akaratában Halasy Károly, tisztességesen megosztva ezeket négy fia között. A legkisebb fiát (ő az ötödik) kizárja a fenti örökségekből, mivel ő „katonai rendbe" került, s erre ők addig nagyon sok pénzt költöttek, ugyanakkor az ő leendő örökösei már részesülnek a birtokokból.

131 A több mint 50 testamentum közül 22-t káptalani tag kért kiadásra, s 2 érseki végrendelkezés is fennmaradt ebből az időszakból. Ezek több mint fele még latinul íródott, az első magyar szövegezés 1846-ban jelenik meg Ullrich József mesterkanonoknál,

132 de csak 1861 után válnak jellemzővé az anyanyelven készült kanonoki végrendeletek. Az egri kanonokok végrendelkezéseiben általános örökösükként legtöbbször testvéreiket vagy azok gyerekeit nevezték meg, egy esetben fordult elő, hogy valaki édesanyját.

133 Általánosan jellemző, hogy a kanonokok pénzt hagyományoztak templomoknak, vagy szegények, siketnémák, növendék papok valamelyik intézetének. A testamentum azonban csak akkor volt érvényes, ha az egri érsek jóváhagyta és megerősítette, ha az érseki szék üresen állt, akkor a „FőTripartitum, I. rész 60. cikkely, WERBŐCZY István, 1990. 132. Tripartitum, I. rész 5. cikkely, WERBŐCZY István, 1990. 68. 1838. nov. 19. -Prot. XX:229. 1836. aug. 26. -Prot. XX: 110. 1842. szept. 17. -Prot. XX:430. 1839. szept. 11. -Prot. XX:268. 1846. júl. 25.-Prot. YY:161. 1846. júl. 25.-Prot. YY:161. 97