Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71

rádió, a helyi rádió, - mert a „marxista" központ természetesen nem közvetíti az ünnepséget, - egy fiatal leány hisztérikus-vijjogó szavalatát közvetítette, aki valósággal önkívületben kiáltotta világgá, az utcák és szőlősdombok felett, hogy „legyen megint ezer éven át magyar a Mária-ének..."

33 Igen, a magyarság féltésének valamilyen homályos tudata is

M mozgatja az egészt; félelem a zsidóktól, a szlávoktól, a bolsevikoktól... de ez nem minden. A valóságban más is buzog, nyög, feszül, fohászkodik itt: a műveletlenség, a makacs és bigott düh. * A tömeg a „Boldogasszony Anyánk"-at

35 énekli, a délutáni ünnepség végét járja, s a templomi ének dallama elvegyül a Schneider Fáni-dallamával, mely a szálloda teraszáról hangzik felém, cigányzene és rikkantások változatában, - mert a teraszon a környékbeli állatorvosok banketteznek, egyidejűleg, s makacson a Schneider Fánit akarják hallani, dél óta huszadszor. Mindez együtt kísérteties. Magyarország kísértet-ország. * Igen, kedves Thomas Mann, mindez szép és okos, amit 1922-ben ír, irónikus-bölcs svádával, a naivról, tehát klasszikusról és a szentimentálisról, tehát romantikusról, s arról, ami a szentimentális-romantikusból alkatilag következik: az apokaliptikus és politikus. De mi volt 1939-ben a „plasztikus", tehát az anteusi

36

, a goethei, művész feladata? A romantikus ellenállás, vagy a hűség az anyaghoz, amelyből való, s amelytől elszakadni és a romantikus-apokaliptikusba menekülni akkor sem lehet, ha az anyag fellázad és megtagadja legjobb fiait... Az ünnepségek idején „kitűnően funkcionáló" technikai apparátus működött a város területén: külön postahivatalt állítottak föl, s „a fővárosból hozott rádióberendezések segítségével a város távolabbi pontjain is hallhatták [az egybegyűltek] a Líceum-téren elhangzott hercegprímási megnyilatkozást." - Igazság, 4. évf. (1947. szeptember 24.) 77. sz. Márai Sándor kiemelése. Boldogságos Szűz Mária (Beatissima Virgo Maria) neve a magyar népnyelvben. A hozzá fohászkodó közkedvelt, régies stílusú, hazafias Mária-éneket SZENT-MIHÁLYI Mihály egri kanonok, alesperes, boconádi plébános adta ki nyomtatásban először: 1797-98-ban, kétkötetes Egyházi Énekeskönyvébtn. Lévai Zsolt, zenetörténész egy előadásában említette, hogy a darab már 1714-ben megjelent Szoszna Demeter kéziratos énekeskönyvében, így az a lexikonbeli vélekedés, miszerint esetleg Szent-Mihályi Mihály lenne a szerzője is, nem állja meg a helyét. Stoll Béla mindenesetre legkorábbi forrásként a XVI. század 2. felében keletkezett Batthyánykódexet jelöli meg. Vö.: Katolikus lexikon 1:224. és A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája 26-27., 116-118. Anteus az ókori görög mitológiában a tenger istenének és a föld istennőjének a fia. Ha ereje csökkenőben volt, a földet megérintve visszanyerte azt. 83