Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71

„[...] vannak emberek, akiknek az írás nem pénzkeresés, nem szórakozás üres órákra, nem név- és magamutogatási alkalom, még csak nem is hivatás, hanem - mondjon egy definíciót, kérem, - a létezés egyetlen formája. Itt nem arról van szó, hogy „szlovák földön" a magyarság szellemi terjeszkedése mennyire kellemes vfagyj kellemetlen Prágának, hanem arról, hogy Ön és én és még egyketten, akik minden idegünkkel csak magyarul, tudunk írni

2 (erről más alkalommal, nagyon érdekes rájövéseim vannak ekörül) követeljük, hogy engedjenek minket magyarul írni. Az anyjuk kurva Krisztusát, amiért Szepessy

2 tud valamit Mfagyarjofrszágjról (mert biztosan tud valamit) megengedik neki, hogy dilettánsok otthonát alapítson Kassán, s mikor néhány ember, aki tudna becsületest produkálni, akinek több, mint kenyere vagy kedvtelése az írás, szót kér, letorkolják politikával. Valami gyalázatos következetesség van a világ-ethikában; az olcsó diadalmas fölénye, sikerülése a jószándék és érték fölött. [...] Csak magyarul tudunk írni - nézze, nekem most jött és jönni fog dolgom a Jugendben, Simplicissimusban, Dracheban, Tagebuchban,

4 [...] holott én kifogástalanul beszélek s nyelvtanilag hiba nélkül írok németül - sőt gondolkozom németül - van bizonyos irodalmilag összelopott német szókincsem, de hol van ez attól, hogy ritmust tudjak adni egy prózának, az a tudattalan, belső ökonómiája a szavaknak, ami engem hoz ki abból, amit írok - szóval az az eredendő stílus, amit a nyelv átörököltsége maga ad - de amit másképen mint átöröklés útján nem is lehet megszerezni. Igaz, az csak a, b, c - de hogy írjon az, aki az abc-t nem tudja ? A levélben a kiemelések mindegyike Márai Sándortól származik. Szepessi Miksa (1886-1944): szerkesztő, újságíró. A Kassai Napló (1918-1929) című napilap egyik főszerkesztője. Németországban megjelent lapok. Márai 1919 és 1928 között folyamatosan külföldön tartózkodott, eközben 1923-ig Németországban, ahol több lap munkatársa volt. Mészáros Tibor erről az időszakról így ír: „ Több lapnak először alkalmi, majd állandó munkatársa lesz. Németországban a Drache, Simplicissimus, Frankfurter Zeitung tárcaírója, sőt, az Egy polgár vallomásaiban visszaemlékszik egy mindössze egyetlen számot megért, ma már fellelhetetlen Endymion című lapra is." Kakuszi B. Péter példás kutatómunkával tárta fel, s könyvének függelékében teljes terjedelmében közzé is tette az általa fellelt, németországi megjelenésű Márai írásokat (úgy látszik, ún. Cannon-másolatok formájában). Munkája összegzésekor megállapította, hogy „az anyaggyűjtés azt igazolta, hogy Márai Sándor első emigrációja idején három Németországban megjelenő lapban tett közzé írásokat: a lipcsei Der Dracheban, a Frankfurter Zeitung und Handelsblatt nevű napilapban és a berlini Die WeltbühnéZ?ew. Itt közölt cikkeinek egy részét magyarországi, csehszlovákiai és romániai magyar lapokban is megjelentette. Közülük legtöbbet a Kassai Napló és az Újság című napilapokban. - s hozzáfűzi: - Nem kizárható, hogy az említetteken túl a jövőben még más németországi lapokban és folyóiratokban is talál nak Maráitól származó írásokat a kutatók." V.ö.: Éltem egyszer én, Márai Sándor, 2000. 10. és KAKUSZI B. Péter, 2001. 94. 72