Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5
TANULMÁNYOK Timsógyártás a régi Magyarországon A timsó szavunk a XV. század elején tűnik fel a magyar nyelvben. Az 1405 körül keletkezett Schlagli-féle szójegyzékben a latin alumen magyar megfelelője a temso. 1 Mások szerint 1400-1410 közt jegyezhették le. Egyébként másutt a Schlagli-féle szójegyzék keletkezését 1430 közüli évekre datálják 2 , míg a Bárczi Géza-féle szófejtő szótár a XV. század első felére helyezi. 3 Az etimológusok szerint a timsó szavunk két tagból álló összetett szó, amelyből az utótag a só főnév, az előtag ismeretlen eredetű. Megjegyzik, hogy az előtagnak a tímár főnévhez való kapcsolása téves. 4 A tímár szavunk hibás összekapcsolása a timsóval a Czuczor-Fogarasi-féle XIX. századi szótárból ered, amikor azt írták a tímár címszónál, hogy „a tímár a tim-ból, azaz a timföldből, timsóból vette nevét". 5 Viszont szívósan megragadt a tudományos szakirodalomban. így például a Magyar Néprajzi Lexikon egyik szerzője azt írja a tímár szócikknél, hogy „a szó ismeretlen eredetű, talán a timsós főnévvel függ össze" 6 . A timsók egy vegyértékű fém szulfátjából (a leggyakrabban káliumszulfátból (K 2 S0 4 ) és három vegyértékű fém szulfátjából (leggyakrabban alumíniumszulfátból, A1 2 (S0 4 )3, esetleg króm-, vas-, kobalt- vagy mangánszulfátból álló kettős sók. Szabályos kristályrendszerben kristályosodnak, minden irányban elegykristályokat képezhetnek. A természetben főként, mint szulfidok mállástermékei fordulnak elő. 7 A timsók közül a legfontosabb a kálium-alumíniumszulfát, amelynek a képlete: KA1(S04) 2 12H 2 0. Színtelen, oktaéderes, fehér kristályos por, vízben savas kémhatással jól, alkoholban viszont nem oldódik. Enyhén fertőtlenítő, tartósító és összehúzó hatású. Mérsékelt hevítés során (kb. 1 BERRÁR Jolán-KÁROLY Sándor, 1984. 700. 2 TESZ, 1976. III. 920. 3 BÁRCZI Géza, 1941.310. 4 TESZ, 1976. III. 920. 5 CZUCZOR Gergely-FOGARASI János, 1871. VI. 298. 6 GÁBORJÁN Alice, 1982. 289. 7 UML, 1962. 444. 5
