Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Horváth László: Vámosgyörk a jobbágyfelszabadítástól a „felszabadulásig” • 47

életképtelen parcellákkal vágtak neki az új életnek, s maga a természet gondoskodott arról, hogy örökösödés útján e jobbágy birtokok még tovább aprózódjanak. A nagybirtok árnyékában élő paraszti kisgazdaságok az extenzív müvelés feltételeinek hiányában, inkább az intenzív gazdálkodás lehetőségeit keresik. A gazdálkodás fősúlya a nagybirtokon és a kisbirtokon is mindig a búzatermelésen volt, de a vidék kiváló minőségű rozsot, árpát, zabot is termelt.

10 A homokos részek fő terménye a burgonya volt. Majd csak mikor a fíloxéravész mind a Mátraalján, mind az egri völgyben a történelmi borvidékeket tönkre tette, akkor jött el az ideje az 1890-es években a györki homoki szőlőknek.

11 A művelést korszerűsíteni szinte lehetetlen vállalkozás volt, a pénzhiányhitelhiány teljességgel fojtogatta a parasztokat. Nem meglepő hát, hogy a XIX. század második felében a legtöbb györki paraszt továbbra is a feudális, archaikus termelési eljárásokkal kísérletezett, és ez ekkor már zsákutca volt. Korántsem tekinthető általánosnak a településen a modern termelési eljárásokat, technikákat átvevő parasztember típusa. (Javarészt a megfizethetetlen vele járó anyagi terhek, beruházási igények okán.) Ezért a településen leginkább a köztes, harmadik típus lesz a sikeres. Őket a gyökeres változtatás helyett, híján, kicsi újítások jellemezték, a hagyományos termelőeszközök átalakítgatása, a termelési eljárások apró praktikus módosítgatása. Ez a falusi ezermesterek világa, a féliparos - félparaszt állapot, mely már igényli és felhasználja a kalendáriumok, a szaklapok jó tanácsait. Az információkhoz való hozzáférés, azok mennyiségi megnövekedése pedig, valamint a kibővülő körű személyes tapasztalatszerzés vasút, katonáskodás, migráció - lassan új, polgári értékrendet is vitt a település társadalmába. A teljesség igénye nélkül meg kell említenem az analfabétizmus látványos csökkenését mint a folyamat pozitívumaként, a népviselet, népmesék, népdalok elhagyását mint negatívumot. A közösségek, közösségi kapcsolatok gyengülését, mint hátrányt, az egyén, az individuum erősödését mint előnyt a településre nézve. Tehát a polgárosodás", mint a XIX. század jelszava, a parasztság körében felemás módon tudott kialakulni, kibontakozni, de a cél mindenképp a vámosgyörki parasztság számára is a polgárosodás lett. Ha tartalmában ez nem is volt elérhető, megvalósítható, hát megtették a külsőségekben. Ekkor és ezért változnak a régi györki szokások, módosult a paraszti öltözet, a polgári világnak megfelelő tárgyi eszközök váltották fel a paraszti világ relikviáit. Szinte fölszabadulásukkal egy időben megindult tehát a helyi parasztság eladósodása, elszegényedése. Ennek megfelelően a földnélküliek, a saját földjükön megélhetést nem találók állandó mozgásban voltak. Elvállaltak minden alkalmi munkát, fő dologidőben messzire vándoroltak napszámért, kialkudott terményrészért. BOROVSZKY Samu, 1909. 160. BOROVSZKY Samu, 1909. 162. 50