Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5
Az alsógerebeni timsófőző volt a történelmi Magyarország területén az újkorban felállított harmadik ilyen vegyipari létesítmény, amelynek működéséről még 1799-ben is írtak. 105 Időközben Chriszt Ferenc még számottevőbb timsólelőhelyre bukkant Beregszászon. A történet előzményeihez tartozik a Schönborn uradalom a szélestói (v. selesztói) vasolvasztó építéséhez beregszászi riolitkövet kívánt felhasználni, a kő viszont nem állta az erős tüzet, miután összeroskadt szétesett, s ezért utóbb félredobták. Azonban a halomban fekvő megégett kőzetből az esővíz kimosta a timsót, amit Chriszt Ferenc észrevett. Balszerencséje felfedezését megosztotta Bősz János uradalmi prefektussal, aki a felfedezést elmondta Dercsényi (Weisz) János orvosnak és természettudósnak 106 , aki a különleges lelőhelyet a maga javára kívánta kiaknázni. Ezután Chriszt hiába próbálta a beregszászi kőbányákat kibérelni, hogy timsót gyártson, ebben megakadályozták őt. Érdemes megismerkedni Dercsényi (Weisz) János személyével. Hősünk a Szepes megyei Szepesszombaton született 1755. május 16-án, ahol apja is, meg a nagyapja is, akik szintén a Weisz János nevet viselték, s mindketten evangélikus lelkészként szolgáltak. 107 Dercsényi (Weisz) János apja Lőcsén volt evangélikus lelkész. Az apja német nyelven elmondott halotti beszéde, amit az elhunyt Mária Terézia királynő tiszteletére Lőcsén, 1780. december 28-án tartott, nyomtatásban is megjelent a lőcsei Podhoránszky Mihály nyomdájában. 108 A család egyik őse Weisz Jakab még I. Lipót királytól kapott nemességet 1687ben. Dercsényi János az iskoláit Lőcsén és Pozsonyban végezte, míg az orvosi diplomáját 1780-ban a bécsi egyetemen kapta. Ezután Zemplén vármegye szolgálatába állt, s ott 1782-ben megyei főorvosnak választották meg. 109 Az ambiciózus és vállalkozó kedvű Weisz János orvosdoktor, s egyben Zemplén megyei ülnök, még 1792-ben kérvényt nyújtott be a Magyar Kamarához. Ebben engedélyt kért arra, hogy borseprőből, törkölyből, rézgálicból és békasóból (sziliciumoxid, azaz Si0 2 ) szeszt, likőrt, ecetet és különféle vegyi anyagokat állíthasson elő. Erre a célra egy egész társulatot akart összetoborozni és a kincstártól pedig tűzifát s kamarai épületet kért. A Magyar Kamara meg is akarta adni az épületet és a fát, mégpedig úgy, hogy az épületet átadja, a fát pedig két évig részvények fejében kap a társaság, utána azonban csak készpénzVÁLYI András, 1799. II. 199. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 466., 467. SZINNYEI József, 1893. II. 786. Az emlékbeszéd német szövegű eredeti példányát egykor az egri Barcsay-féle magángyűjteményben őrizték a 40. tételszám alatt. - BARCSAY Amant Zoltán, 1937. 5. - Az 1945 után gazdátlanná vált, s részben az egri lakosok által kifosztott Barcsay-féle gyűjtemény megmaradt anyagát csak 1951. május 9-én szállították be az egri Dobó István Vármúzeumba, ahová az említett Weisz-féle nyomtatvány már nem került be. SZINNYEI József, 1893. II. 786. 27
