Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

KÖNYVISMERTETÉS - Bodó László: Ha hív a csengőszó • 215

1937/38-ban is mindössze 2972 tanuló végzett ilyen iskolában. 1940-ben megszületett a XX. törvény, amely elrendelte a 8 osztályos elemi népiskola bevezetését, de csak 194l-re készült el tanterve. Ez a népiskola változat azonban nem volt azonos Nagy László alkotásával, mert nem szüntette meg a polgári iskolát és a gimnázium 1-4. osztályát - hogy csak a törvény eme hiányossága említessék meg! Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései között szerepel a 6650. ME számú, amely elrendelte az akkori népiskola 1-8., a gimnázium és a polgári iskola I-IV. osztályai helyett a 8 osztályos általános iskola bevezetését. Feladata - a magyar vallás és közoktatásügyi miniszter 75000/1946. számú rendelete szerint - „... hogy a tanulót egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye, és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje...". Az egri pedagógiai főiskola is arra vállalkozott, hogy olyan szaktanárokat képezzen, készítsen fel, akik a fenti rendeletben meghatározott feladatokat képesek lesznek megoldani! Hogyan? 1949. szeptember első napjaiban be is hívták a hallgatókat, a „debreceni 77-et" és az „egri 192-őt", de nem tanulni, hanem berendezni az Alma Matert! A fiúk Debrecenben a tehergépkocsikra felrakták, Egerben pedig lerakták a bútorokat, s cipelték felfelé a kijelölt termekbe. A lányok már kitakarítva várták a bútorokat, helyükre rakták, és rendbe tették azokat - nem gondolkoztak azon, hogy tanulmányaik befejezésével diplomások lesznek! így lett az Alma Mater épülete az „övék"! 1949. október 8-án ezért is lett meghitté a megnyitó ünnepség! Ezért nem lepődtek meg két év múltán a leányok sem, ha iskolájuk, osztálytermük ajtaja téglákkal, téglával volt „kulcsra zárva", a fizika-matematika szakos fiú, ha a vezetékek „lógtak" a mennyezetről, a falakról. A lányok riasztották az igazgatótanítót s a szülőket. Az évnyitóra fehérek voltak a falak és zárak voltak az ajtókon. A fiú pénzt kért huzalra és más szerelékekre. A tanuláshoz fény, a kísérletekhez áram kellett, s lett. A fizika tanszék vezetője és laboránsa arra kérte őket, legyenek hűek Nagy László pedagógiájához, s mindent láttassanak, érzékeltessenek, tapasztaltassanak! A főiskolai tanulmányokhoz akkor még nem voltak tankönyvek, jegyzetek, kötelező irodalom is épphogy. Az előadásokon készített jegyzetek voltak a tanulás forrásai, amelyekben sok-sok hiba, elértés stb. lehetett. Ezért volt jelentősége a tanulópároknak, a tanulóköröknek és a szemináriumoknak. A tanulópárok a véletlen indítékaival is alakultak, rendszerint másodéves-elsőéves „szerkezettel", a tanulóköröket az ifjúsági szervezet „formálta", rendszerint másodéves vezetésével, a szemináriumokat rendszerint tanárok-oktatók és felkészültebb másodéves hallgatók vezették. Ez a „rendszer" kedvező volt az oktatók számára, mert megismerhették a hallgatók tanulási szokásait, amiket előadásaik megtartásánál is figyelembe vehették. Ez a módszer elmélyítette az oktatók és a 218