Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135
forint dénár forint déjiár victuáliákért - 14 Vi 1 14 Vz De ha valami földet bír, fizet amint feljebb, sessio szerint. Pásztor zsellér ember nem fizet semmit. Az özvegyasszony, ha házat, de semminemű földet [nem bír], az olyan valamint a pásztor fizet 1 robotáért - 15 1 15 De ha valami földet bír, azon felül fizet mint feljebb. A zsellér özvegyasszony, ha dolog-tehető, és semmi gyermekei nincsenek - 15 - 15 A cigányság is, már lakossága lévén, ennek utána értéke szerint fog fizetni. 2. Jóllehet első punctum szerint már minden robotájuk megváltóra légyen, és robota megváltó fizetésüket igen irgalmasan lenni maguk is általlátják, sőt tapasztalják, hogy az uraság nekik, midőn dolgoznak, sokkal nagyobb áron fizeti akármely munka napszámukat mintsem ők megváltják, azon okból kötelezik magukat, hogy ha határukban valami épület vagy igazítás tétetne, mely ritkán történni szokott, mindenkor minden fizetés nélkül szükséges szekerekkel és gyalogokkal szolgálni fognak, azonfelül minden esztendőben 3 nap farkasok kiirtására, a vadászatra minden házhely[től] kiállanak, úgy mindazáltal, hogy a puskásoknak az uraság adjon port és ólmot. 3. Lásd az 1767. évi szerződések azonos szövegét. 4. Lásd az 1767. évi szerződések azonos szövegét. 5. Mivel csak a kender- és kukoricaföldeknek kilenced- és tizeddézsmáját az első punctum szerint pénzül fizetnék, minden dézsma alá valóból, úgymint gabonából, borból, bárányokból, juhokból, méhekből kilenced-, mind tizeddézsmát adni tartoznak. Sőt törvény szerint az aratórészekből is, hacsak önnön maguk instantiájuk által ki nem nyerik, hogy az dézsmáltatással vétettessen rajtuk inkább, ha nagyobb javukra a szokott sarlópénz vagyon, mintsem az aratórészek dézsmáltassanak, azt az uraság kérésükre és kedvükre fogja hagyni; nem is kényszerít senkit szokott sarlópénz fizetésre, ha az aratórészből az illendő dézsmát ki akarják adni. 6. A külső nagy vendégfogadóban az uraság esztendők által mindenkor fogja borait, serét és pálinkáját maga részére áruitatni. Sőt ezt a faluban lévő korcsmájában is az 1550. esztendőnek 30. törvénye 47 szerint cselekedheti, mert a helységnek csak azon kívül volna szabadsága Szent Mihály naptól fogva Karácsonyig maga számára egy boráruló korcsmát tartani, de azon idő alatt is tilal4/ Helyesen: 36. törvénycikk. Vö. CIH 1526-1608. 276-277. 168
