Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

[Fedémes: 6. Mivel még eddig se szőlőjük, se korcsmájuk nem volt, igyekeznék, hogy a falu gyarapodjon meg és hogy korcsmát tarthassanak, az uraság meg fogja engedni, mint más helységeknek, Szent Mihály nap utántól fogva Karácsonyig a falu számára a borárulást, egyéb időkben pedig az uraság fog áruitatni. Hanem a helységnek egyetemben, sem a lakosoknak különösen az uraság ideje alatt senkinek se szabad mástól mint az uraságtól vett bort tartani, sert, pálinkát pedig csak egyedül az uraság egész esztendő által áruitathat, nem más. Nem is szabad valakinek 12 forint és söre és pálinkája elvesztése alatt semminemű szín alatt a faluba hozni vagy tartani, se búcsúra, se torra, se ivóra, se szolgák fogadására, sem pedig lakodalomra, hanem az uraságtól vesznek. Füzesabony, Kápolna, Kerecsend, Kisköre, Sarud, Tiszanána: 6. Mivelhogy a helységnek szőlőhegye nincsen

28 és azért is az 1550. esztendőnek 36. törvénye

29 szerint az uraságnak egész esztendőben folyó bor-, ser- és pálinka-korcsmája mellett a helységnek egyedül borárulásra, nem pedig ser- vagy pálinka-árulásra Szent Mihály nap utántól fogva Karácsony napjáig volna ugyan egy korcsma engedelme, de mivel a helységnek a malom, korcsma és mészárszék épületeit conserválni, amikor szükséges építeni, sőt a korcsmaborokat is kihordani és üres edényeket behordani mindenkori kötelessége, tehát az uraság is annak reflexiójában megengedi, hogy Szent Mihály nap utántól fogva újesztendeig tarthassa azon bor-korcsmáját az uraság korcsmáján kívül. De sert, pálinkát árulni mindazáltal akkor sem szabad a falu számára, hanem az uraság számára, 12 forint büntetés alatt. Ha pedig a helység maga korcsmájára szükséges bort az uraság pincéjéből vészen abroncs alatt, arra ugyan erővel nem köteleztetik, azon uraságtól veendő borának (sic!) a falu nagyobb hasznára azon idő alatt az uraság bort nem áruitat. De ha a falu mástól vészen, amint szabadságában áll, tehát akkor az uraság törvénynek értelme szerint azon idő alatt maga korcsmáján is nem csak sert és pálinkát, hanem bort is fog áruitatni. De különös gazdának maga szükségére, torra, lakodalomra, szolgák fogadására vagy ivókra akármi szín alatt mástól bort, annyival is inkább sert, pálinkát venni meg nem engedtetik 12 forint büntetés alatt.] Két falunál, ahol épphogy megkezdődött a szőlőtelepítés, a 6. pont bevezető tagmondatának módosult a szövege. - Kápolna: Mivel a most ültetett egynéhány kerti szőlőcskéjük által valami nevezetes promonthorialis szőlőhegyük nincsen, amint nem is lehet, ... - Kerecsend: Minthogy a helységnek az egynéhány darab szőleje által még promonthorialis szőlőhegye nincsen, ... - Az ezután következőket azonban már Füzesabony szövegének mintájára írták meg. Füzesabony, Kápolna, Kerecsend, Kisköre, Sarud, Tiszanána 6. pontjában egyformán tévesen 30. törvénycikket írtak. Vö. CIH 1526-1608. 276-277. 158