Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

telében, eladásában, vagy akárminemü nevezendő hasznokra való fordításában ezen parancsolatot általhágni uraság különös és kiváltképpen való engedelme nélkül ne merészeljen, máskülönben a nagy és kemény büntetésnek szükséges elviselését magának vagy maguknak tulajdonítsák. 9. Ámbár határukban szőlőhegy nem volna is, mégis megengedi a méltóságos uraság octobernek első napjától kezdvén december havának utolsó napjáig, következendőképpen három hónapig egyedül bort iccénként árulásra borkorcsmát a közönséges helység számára tartani, melynek jövedelme, valamint a korcsma közönséges helység részére engedtetik, úgy egyedül az egész helység közjavára és szükségére fordíttasson. Mást italt pedig, úgymint sert és pálinkát közönségesen is áruitatni szabad nem lészen uraság büntetése alatt, sőt különös lakosnak akármely időben semminemű szín alatt pénzért vagy akárminemü jószágért iccénként bort, annyival is inkább sert vagy pálinkát árulni és adni éppen nem szabad hasonló uraság büntetése alatt, mert azon idő alatt is, melyben a helység korcsmája fog folyni, egyedül az uraság részére fog a ser és pálinka áruitatni. Hanem: 10. Ha valamely helységbeli lakos hordóval bort vagy sert kívánna maga számára és akárminemű szükségére, mivel maguknak szőlőhegyük nincsen és azért a helységben maguk szőlőhegyén termett és hordóstól eladó bor nincsen, egyedül az uraságtól, nem pedig más vidékről vagy külső embertől, hordóstól bort és sert venni tartozik, mivel még a közönséges korcsmájukra is maguk hegyén termett boruk nem lévén egyedül csak az uraságtól bort illendő áron venni kötelesek, mert ha csak egy iccével is más vidéki helyről bort, sert vagy pálinkát a faluba behozna, az olyan tilalomszegő minden irgalom nélkül itala elvesztése mellett 12 rhenes forint büntetésben elmarasztaltatik. 11. Tartoznak a helység bírái és egyéb számadás alá vettetett személyek mindennemű jövedelmek bevételéről és kiadásáról szabott rend szerint elkészített számadást csinálni és számot adni. A község bíráinak, nemkülönben az uraság exactorságának is azon számadást beadni, aki az uraságnak világos tudósítást tehessen, és a számadások mindjárást az új bíró választása után minden esztendőben legfeljebb újesztendő napjáig beadattassanak, és abból legkisebb bevétel vagy kiadás szoros büntetés alatt el ne hallgattasson. És ha a számadások új esztendeig készen nem leendenek, az elhalasztó, akár nótárius, akár bíró, mindaddig elzárattatnak, míglen számadásukkal el nem készülnek. Aki pedig fogyatkozásban találtatna vagy sáfárságáról elégséges számot nem adhatna, azonnal minden irgalom és halasztás nélkül elégtételre fog kényszeríttetni, azért erről jól megemlékezzenek. 12. A helység bíráinak semmi néven nevezendő más pert nem lészen szabad megítélni, hanem valaki másnak marhájával, vagy másképpen gabonájában, rétjében vagy efélékben kárt okoz, aprólékos szidalmazásokban, esküvésekben, versengésekben, másnak gyalázatjában és engedetlenségekben tapasztaltatik, földeknek, réteknek és több határbéli szomszédok közt történhető egye[ne]tlen143