Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115
katonatiszteknek" nevezett. A bizottságban egyébként körülbelül egyenlő arányban vettek részt „horthysta", illetve a néphadsereg tartalékos tisztjei. (A „horthysta tisztek" tevékenysége a megtorlóhadjáratban igazolásul szolgált ahhoz a koncepcióhoz, hogy a forradalmat - többek között - a népi demokrácia ellenségei, a „régi világ''' letűnt urai, haszonélvezői és kiszolgálói robbantották ki, így tevékenységükért súlyos börtönbüntetést kaptak.) Megalakulása után a bizottság rövid tanácskozást tartott Holczer László vezetésével, melyen megtárgyalták az új zászlóalj legfontosabb teendőit, melyek között elsőként szerepelt a közbiztonság megteremtésében való aktív közreműködés. A forradalmi tanács döntése alapján a megyei rendőrkapitányság épületében kaptak elhelyezést. Hamarosan a zászlóaljat három századra osztották fel 21 : állandó szolgálatot teljesítő század (parancsnoka: Soltz József), ideiglenes szolgálatot teljesítő század (parancsnoka: Hamza Gyula), tartalékos század, mely csak riadó esetén teljesített volna szolgálatot (parancsnokát a dokumentumok nem ismertetik). November 2-án Tamássy Tibor összekötőtiszt útján utasítást kaptak a forradalmi tanácstól, hogy költözzenek át a megyei laktanyába, ahol Laskó László őrnagy, laktanyaparancsnok parancsnoksága alá kerültek. A forradalmi tanács az új, forradalomhoz hü rendőrség megszervezését a véres borsodi események 22 miatt napokig késleltette. Arra vártak, hogy a körülményekhez képest a lehető legnyugodtabb helyzet alakuljon ki a hevesi megyeszékhelyen. A forradalmi tanács, pontosabban Bíró Lajos, a rendőrség újjászervezését Tompa Andrásra bízta. Tompa november 1-től folyamatosan tárgyalt, egyeztetett a korábbi városi rendőrparancsnokkal, Körmöczi József alezredessel. A megbeszélések egyelőre arról folytak, hogy kik azok az erősen kompromittálódott személyek, akik jelenléte semmiképpen nem lenne kívánatos az új testületben. A november 2-i tanácsülésen kiemelt napirendi pontként szerepelt a nemzetőrség tevékenysége. Jobb László a járőrözés új módszereként azt javasolta, hogy ezután 3 fős csoportok teljesítsenek szolgálatot, amelyek egy rendőrből, egy diákból és egy üzemi munkásőrségi tagból álljanak, s a járőrök a honvédség parancsnoksága alá kerüljenek. Az ülésen szóba került a tartalékos tisztek toborzásának kérdése is. A büntetőperek tanúvallomásai szerint a „horthysta katonatisztek" jelenléte igen megosztotta a tanácskozás résztvevőit. A mérsékeltebbek - pl. Bíró Lajos - szót emeltek, hogyha harcolnak a baloldali túlkapások ellen, akkor lépjenek fel a jobboldali elhajlásokkal szemben is. Hozzászólása miatt állítólag Bíró Lajost néhány társa „moszkovita bérenc"-nek nevezett. A három zászlóalj feladatkörére és elnevezésére ellentmondásosak az adataink. Miskolcon október 26-án államvédelmisek tüzet nyitottak és kézigránátot dobtak a tüntetők közé, amely után a feldühödött tömeg öt ávéhást meglincselt. 125
