Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115

Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsának megalakulása A forradalmi tanács alakuló ülésére" október 28-án délelőtt 11 órakor a színház épületében került sor, melyet teljesen megtöltöttek a küldöttek és az érdeklődők. Az ülésen részt vett a miskolci és az ózdi városi munkástanács küldöttsége is. Az összejövetelt a Talpra magyar és A XIX. század költői c. versek elszavalásával, majd a Szózat eléneklésével nyitották meg. A gyűlést levezető elnök 12 elmondta, hogy azért jöttek össze, mert ebben a rendkívüli helyzetben nagy szükség van egy olyan hatalmi szervre, amely minden karha­talmi és egyéb erők felett rendelkezik, s kezében tartja a város rendjét és nyugalmát. Ezután az egyik borsodi küldött beszámolt az elmúlt napok ottani viharos eseményeiről, majd ismertette a miskolci egyetemisták 11 pontból álló követelését és a munkások 21 pontos petícióját. A felolvasást helyeslő éljen­zések, tapsok szakították félbe, s néhány személyes jellegű kérdés, beszólás is elhangzott. Ambrus László mérnök, a Keleti Főcsatorna főépítésvezetője össze­fogásra, a gyűlölködés elkerülésére szólította fel a jelenlévőket, majd javaslatot tett az Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa elnevezésre. Véleménye szerint, mivel Egerben igen kevés a munkás és mivel ez a kifejezés az elmúlt években igencsak lejáratódott, nem lenne szerencsés a munkástanács elnevezést hasz­nálni. Javaslatát a gyűlés résztvevői elfogadták. A felfokozott hangulatot jellemzi egy egyetemista fiatalember radikális hangvételű hozzászólása, amelyben azt javasolta, hogy deklarálják: a magyar népnek nincs törvényes kormánya 13 , külképviselete, nincs választott ország­gyűlése, s a Miskolci Szabad Rádión keresztül kérjék fel a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon határozatot a szovjet csapatok azonnali kivonásáról. Javaslatát viharos éljenzés és taps fogadta. Elhangzott továbbá, hogy a megválasztandó új kormány lépjen ki a Varsói Szerződésből és semmiféle katonai szövetségbe ne tartozzék; biztosítsa az egyenlőség alapján a kereskedelmet a nyugattal, s kártérítés nélkül vegye birtokába a magyar uránium- és ólomlelőhelyeket, s azok feltárását maga végezze. Az összejövetel végén megválasztották a 32 tagú tanács tagjait, ügyelve rá, hogy minden réteg, foglalkozási ág kellőképpen képviseltesse benne magát. A tanács első ülésére még aznap délután 3 órakor sorkerült a főiskola épületében. Az összejövetelen hivatalosan is regisztrálták a tagokat, szétosz­Az alakuló ülésről részletesen beszámolt a Népújság e célból megjelentetett októ­ber 28-i különszáma. A gyűlés levezetését Balogh László nem vállalta el, Ruttkai Ottó színházigazgatót pedig kommunista múltja miatt nem tartották alkalmasnak a feladat ellátására. így a levezető elnök Cimborái Lajos (Olajfúró Vállalat, Demjén) lett. Pedig október 27-én Nagy Imre átalakította a kormányt, amely a koalíció irányába tett óvatos lépésnek volt tekinthető. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom